1962-ben került megrendezésre:

Illyés Gyula: Tűvé – tevők c. darabja.

Szereplők: Borosics Anna, Horváth Géza és sokan mások. (1962.)  Fénykép nem maradt róla.

(Forrás: Borosics Anna )

 Rövid tartalom:

„Ősi parasztkomédia, melyet Illyés Gyula leleményes fokozással, ízes magyar színpadi dialógusokkal dolgozott át. A zsugori Gazdáné egyetlen elveszett varrótűje miatt képes az egész házat eszelősen felforgatni úgy, hogy a kár végül ezerszerte nagyobb, mint amennyit a tű ér, az a sokat emlegetett tű, mely véletlenül mégiscsak előkerül a darab végére. De addigra már össze-vissza törve a házban minden, s a tervezett lakodalom is füstbe ment.”

1963-ban egy szovjet darab került színre. (ismeretlen szerző): Nyári kaland. Felvétel is maradt róla. (Forrás: Horváth Margit, Kalmer Magdolna, Mráv László))

Rendező: Kurucz Rudolf

Szereplők: Galabár Ferenc, Horváth Margit, Kurucz Rudolf, Mercigán Magdolna, Fábos Mária, Dezső Kálmán, Kalmer Magdolna, Müller Etelka, Huszár Tibor, Ménküs Lajos, Mráv László, Fejes Mária, Müller Tibor, Horváth Ibolya

A képen: Horváth Margit és Kalmer Magdolna

A képen: Horváth Margit

A képen: Borosits Anna és Mráv László 1963.

A képen: Müller Tibor és Mráv László 1963.

A már nem iskolás, de a faluban élő, vagy vidéken tanuló ifjúsággal Kurucz Rudolf foglalkozott nagy sikerrel. Ő rendezte a darabokat, vezette a próbákat, a színjátszásból is kivette a részét.

Az 50-es években játszották még:

 Bródy Sándor: Tanítónő c. darabját, és

Tóth Ede: A falu rossza c. művét, amelyről fénykép is van. (Forrás: Kurucz Rudolfné)

A képen: Kurucz Rudolf és felesége: Kercsó Margit

A képen: Kercsó Margit

Rövid tartalom: Tóth Ede: A falu rossza

„A falu bírójának, Feledi Gáspárnak két gyermeke és egy neveltlánya van. Fia, Lajos épp a neveltlányt, Bátki Tercsit készül eljegyezni. Tercsi éveken át Göndör Sándor parasztlegény szerelme volt, aki még most is bolondul érte; a kocsmában duhajkodik, nem tud a szakításba belenyugodni. Feledi bíró a vígkedélyű, állandóan legények után járó Finum Rózsi által próbálja Sándor fejét elcsavartatni, de hiába. Göndör Sándor megjelenik a háznál, kérdőre vonja Tercsit és rálő, majd pisztolyát önmaga felé fordítja, de lefogják.

Amikor egy évvel később Göndör Sándor a fogságból hazajön, Tercsi és Lajos már házasok. Kora hajnalban Feledi kisebbik gyermeke, Boriska kimerészkedik az utcára, hogy meglesse a kocsmában dorbézoló Sándort, aki után régóta epekedik. A dolog nem marad titokban (Gonosz Pista meglátja őt és kikotyogja), apja dühében kitagadja. A folyóparton barangolva Boriska váratlanul a falut örökre elhagyni készülő Sándorral találkozik. Megvallja szerelmét, de a legény nem veszi komolyan, mire a lány a folyóba veti magát, Sándor meg ijedten utána. A bíró házában már azt hiszik, Boriska vízbefulladt (kendőjét Gonosz Pista megtalálta). Amikor Sándorral együtt megjön és bevallja szerelmét, a „falu rossza” pedig javulását ígéri, Feledi bíró áldását adja a párra. „

  Életrajz: Kurucz Rudolf – művészeti vezető ( 1929-1992.)

Született: 1929. október 28. Gamás

Apja neve: Kurucz Lajos

Anyja neve: Paksi Erzsébet

/Szülei 1912-ben kivándoroltak Amerikába. 1929-ben tértek haza.

Gamáson, a Fő utca 49. alatt laktak./

Felesége: Kercsó Margit szül. 1935. május 16.

Házasságot kötöttek: 1954. május 16.

Gyermekeik: Szilvia: 1955. március 6.

                       Rudolf: 1962. április 25.

Tanulmányok:

Szegedi Színművészeti - rendezői szak: 2 év

Somlai Artúr értékelte munkáját.

Major Tamás elutasította.

Katonaság: Ott is folytatta rendezői munkáját. Egy alkalommal 1. díjat nyertek Budapesten.

Munkahelyek: Fonyód Megyei Tanács Művelődési Osztály

                          Kaposvár, Megyei Tanács Oktatási Osztály

Ismerte és jó barátja volt Csikvár József és Szép Elemér

A gamási kultúrélet jelentős személyisége, aki az ifjúság nevelésével foglalkozott. Számos színdarab rendezője, melyben maga és felesége is szerepelt.

1950-es évek.

Ezen a képen gamási fiatalok szerepelnek, de nem tudom az előadás címét

Akiket felismertünk: Bene Géza, Somogyvári Sándor, Márton János, Tóth Károly, Fehér Géza (nyulas), Horváth Árpád, Györkő Gyula. Sekoli Teréz és mások.

Színjátszókör.

1957-ben játszották a fiatalok Moliere: Dandin György c. darabját, mellyel tovább jutottak a területi versenyre is.

Szereplők: Bene Géza, Tihanyi István, ??? Happ Ilonka, 

Rövid tartalom:

„Dandin György és a Sotenville-család látszólag egyértelmű üzletet kötöttek: a fiatalok házasságkötésével a paraszti származású Dandin nemesi címet, míg Sotenville-ék az anyagi csődtől való megmenekülést nyerik. Csakhogy az ifjú házasok mégis többet, mást reméltek: Dandin azt hitte, a házassággal szerelem, becsület, tisztelet is jár a nemesi világban, míg a fiatal Angélique puszta „árucikként” ott keresi a menekvést, ahol az kínálkozik − az igen vonzó Clitandre-nál. Minden jel arra mutat, hogy Dandint megcsalják, ő pedig harcba száll férji becsületéért. Hiába próbálja azonban bizonyítani Angélique hűtlenségét, az utolsó pillanatban mindig kudarcot vall, és ami még rosszabb: a nemesi erkölcsök nevében felesége szülei ki is csúfolják. Egyetlen nap leforgása alatt Dandinnek rá kell döbbennie, hogy a kezdetben remek üzletnek tűnő házasságkötés megfosztotta őt attól, ami igazán fontos volt számára: a becsületétől.”

Egy másik előadás ebből az időszakból: 1940-es évek vége.

Szigligeti Ede: Liliomfi c. műve. Főszerepekben: Happ Géza, Mráv József és még sokan mások. Sajnos kép nem maradt róla.

Rövid tartalom:

„ A magyar színjátszás hőskorát idéző történetben a vándorszínész trupp éppen Balatonfüredre érkezik, ahol is Szilvay professzor gyámleánya és a nevelőnő nyaral. Mariska és Liliomfi, az ünnepelt színész, aki valójában Szilvay unokaöccse, minden előítélet ellenére egymásba szeretnek. Azt sem tudják, hogy a professzor már rég egymásnak szánta őket, bár találkozásukat nem is sejtette. A házasság feltétele, hogy Liliomfi hagyjon fel a színészettel. A szerelmesek bájosan csúffá teszik az ájtatos képmutatást, a mohóságot, a zsarnokoskodást, majd együtt kelnek útra Thália szolgálóiként. „

Az 1950- es évek legsikerültebb előadása:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő c. operettje. A dalbetéteket. Göndöcz Etel tanította be és a hangszeres kíséretet is ő adta. Felvétel sajnos nem maradt az előadásról.

Főbb szerepekben:

Edvin: Csordás István, Miska: Horváth Géza (sipinya) Bóni: Horváth Sándor (borzas) Szilvia: Márton Magdolna, Stázi: Bogdán Margit

Bogdán István, Csizmadia Lajos, Csuti János, Fehér Géza, Makarész Ferenc, Parrag Gyula, Pusztai József, Göndöcz Etel, Zádori Teréz, és még mások.

Rövid tartalom:

 Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

„Szilvia, az ünnepelt primadonna Párizsba készül, hogy ott folytassa karrierjét. Szerelmét, Edvint, a trónörököst pedig - a szülők szerint fiukhoz jobban illő - Stázi várja a hercegi palotában. A mulatozásban járatos Bóni gróf és az Orfeumban minden szerelmi cselszövényt kitanuló Miska főpincér azonban kedvencük, Szilvia segítségére sietnek, hogy még egyszer viszontláthassa a házasulandó Edvint. Kezdetét veszi tehát a kockázatokkal és parádés helyzetekkel, titkokkal és ígéretekkel teli játék, melyben mindenkinek van veszítenivalója; miközben felcsendül a Jaj, cica és együtt ugrunk a nagybőgőbe kivilágos – virradatig.”

1955-ben adták elő::

 Lehár Ferenc: Luxemburg grófja c. darabját.. Rendezője: Göndöcz Etel. Felvétel maradt róla.

Szereplők: Horváth Sándor, Kurucz Rudolf, Mráv Éva, Magyar Juliska, Kittlinger Éva, Fehér Géza, Szűcs Ferenc, Farkas Géza, Józó István és mások.

Színdarab. Mráv Éva (Bábos)

Rövid tartalom:

„Sir Basil, Szaharin kormányzója szerelmes az Opera ünnepelt énekesnőjébe, Didier Angèle-be. Feleségül is venné a nőt, de nem házasodhat rangján alul, nem engedi a pozíciója. Ellenben, ha Angèle, mondjuk, elvált grófnő lenne. Ehhez jön kapóra René, a szegény párizsi szobrász, aki hirtelen grófi rangot örököl, pénz nélkül. A két fiatalt hirtelen összeesketik, de úgy, hogy nem láthatják egymást. Három hónap múlva kellene elválniuk, de a véletlen, vagy az élet, egy este egymás mellé sodorja őket, s úgy szeretnek egymásba, hogy nem is tudják, hogy már házasok.”

BEVEZETŐ:

A kulturális események színtere a templom és az iskola volt. A tanítóságnak a szervezett felnőttoktatásban, olvasókörök szervezésében és népnevelési egyletek tevékenységében jelentős szerep jutott. A tanítók legtöbbször vallási, hazafias témájú darabokat, verseket, prózákat, mesejátékokat tanítottak be. Némelyik előadásban a felnőttek is részt vettek. Az előadásokat a mozi helységének színpadán adták elő. / A mozi tulajdonosa: Szökendi József volt.  Az épületet 1945-ben államosították, majd lebontották/ A színdarabokat Bodossyné- Deckert Mária tanítónő, / aki a helybeli Leányegylet vezetője volt/, és Király Anna tanítónő tanította be a gyerekekkel és a felnőttekkel.

Mozi épülete a templomtoronyból nézve.

A faluban pezsgő kulturális élet folyt. Az itt élő idős emberek visszaemlékezésiből gyűjtöttem össze a darabok címét, szerzőjét. A szereplők neve sajnos hiányos. Viszont minden elismerés nekik, hogy a sok munkájuk mellett ilyen kitűnő darabokat meg tudtak tanulni és előadni. Az előadások időpontját illetően előfordulhatnak pontatlan adatok.

A legrégebbi emlékek szerint előadásra került az 1930-as években:

1. Bokor József: Huszárkisasszony c. műve (Forrás: Bodor Rózsa)
2. Szerző ismeretlen: Mexikói hősök (Forrás: Bodor Ibolya) vallásos darab
3. Hamupipőke: mesejáték (Forrás: Pusztai Piroska, Hederics Mariska) 1939.
4. Géczy István: Gyimesi vadvirág (Forrás: Makarész Ferenc)
5. Csepregy Ferenc: A sárga csikó (Forrás: Makarész Ferenc)
6. Margit színdarab Szent Margit életéről. Előadták a Katolikus Leányegylet tagjai. 1942. 05. 03. Forrás: Historia Domus.

1940-es évek egyik legsikerültebb előadása:

Huszka Jenő: Mária főhadnagy c. műve. Erről fényképfelvétel is készült: Főbb szerepekben: Csordás István, Horváth Géza (sipinya) és még sokan mások.

A mű rövid tartalma:

„Huszka Jenő romantikus nagyoperettje 1848-ban, Bécsben kezdődik. Az igaz történeten alapuló mesében a magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária nénikéje és az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwiekli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie. Hogy a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr egyenruhát ölt magára és egy félreértés folytán beáll katonának. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, testvérbátyja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért immáron alhadnagyi rangot kap. Hanem, igen sok konfliktusa akad fölöttesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, aki többször is megrója könnyelmű hősködéséért, aki nem is sejti, hogy Mária, bécsi szerelme van katonai mundérban.Természetesen „az alhadnagynak” sem közömbös a jóképű férfiú. A kalandos történet végén persze egymásra találnak és a bolondos Zwiekli is révbe ér az ő Pannijával.”

Bokor József: Huszárkisasszony c. darabja.

 Fiúk:Somogyvári János,Balogh Lajos, Csordás István, Happ József és mások.

 Lányok: Bodor Rózsa, Metzger Mariska, Magyar Rózsa, Hangyál Hajnal, Hangyál Juliska

Tartalma:

Shura kisasszony huszár ruhába bújik egy családi bál alkalmával, ahol megismerkedik Rzhevsky hadnaggyal, aki pont őt készül meghódítani, és neki, mint huszárkadétnak mindent elmesél. A lány lebeszéli magáról a hadnagyot huszárként, majd meggondolja magát, de akkor már késő. Ezért huszárnak áll és hadba vonul a Napoleon elleni csatába.

Ez a kép 2023-ban került elő. Gelencsér Mária (1925.) tulajdona. Az előadás címét nem tudjuk. A szereplők gamási iskolások.

Szereplő: Rabóczki Margit, Gelencsér Mária,Molnár Ilonka,Horváth Rozika,Tulok Mária, Tulok Bözsike,Ladányi Ferencz, Kara Julianna,László Bözsike, Mokker Anna, Molnár Ferencz

Kép a szüret mulatságról.

Bíró: Sier István bíróné: Ladányi Margit

A képen:Kominek János, Andó Tünde, Ladányi Mária,Ladányi Csilla, Orsós Márta, ???

Képek a felvonulásról.

Idő: 2000.

Kisbíró: Makarész Ferenc

Kocsisok: Kominek János és Kulcsár Sándor

Kisbíró: Makarész Ferenc. kocsis: Kominek János

csőszlány: ?

Képek a szüreti felvonulásról.

A képen: Szliczki János

A képen: Lubics Géza

A képen Kominek János és Mráv Géza (Fárkó)

A képen: Balogh Noémi

Vonulás a Fő utcán.

 A képen: Bíró: Lubics Ákos, bíróné: Sárfi Diána

A képen: Bíró: Lubics Ákos, bíróné: Sárfi Diána, kisbíró: Koloszár Sándor. kocsisok: Kominek János és Síer István

A képen: Petronovics László, Hederics Tünde, Lubics Ákos

Képek a szüreti felvonulásról:

bíró: Hajdú János

bíróné: Hederics Andrea

idő:2000.

kisbíró: Makarész Ferenc

A képen: Bene György, Id. Lubics Géza, Nagy Eszter - csőszlány, Lubics Ákos - csőszlegény

A képen: Makk Csaba, Lubics Ákos, Nagy Eszter,

Képek a régi szüreti felvonulásról:1960.

Bíró: Kominek János

Bíróné: Galabár Mária

csőszlegény::Hendre Sándor, csőszlány:Galabár Mária 1957.

1963.

Biró: Gelencsér Géza

Bíróné. Belső Erzsébet

 1963. Bene József, Makk Margit, Makarész József, Gergye Mária, Lőcze józsef

Bíró: Kovács László bíróné: Gergye Mária

Csoportképek a szüret mulatságról: 1960.

A képen:

A  képen: Kalmer Magdolna, Kovács Julianna, Gárdai Lívia, Makk Margit

Horváth Margit, Fábos Mária, Fejes Mária, Müller Etelka

A képen: Fejes Mária, Müller Etelka , Horváth Margit 1960.

1960. Gárdai Lívia, Makk Margit, kovács Júlia. 8. osztályosok voltak.

1960. Kovács Júlia, Szliczki István

1960. Makk Margit , Huszár Tibor.

Múlt idéző fényképek : csőszlányok, csőszlegények

A képen: Göndöcz Etel, ?

A képen:Lukács Teréz, ? Somogyvári Irén, Horváth Dezső

A képen: ?

A képen: Lukács Rózsa és ?

A képen: Puska Ferenc és Hangyál Juliska

A képen: Mráv József és Pusztai Piroska 1951.

A képen : Papp Erzsébet és Csepregi József 1951.

A képen: Kéri Irén és ? 1947.

A képen: ? Horváth Árpád, Szliczki János

Képek a szüreti felvonulásról: 1951.

Bíró: Csizmadia Lajos (csimi) bíróné: Dékmár Rózsa

A képen :(balról-jobbra) Bogdán Margit, Mráv József, Dékmár Rózsa, Csizmadia Lajos, Pusztai Piroska, Mráv József,  2. sor: Hangyál Margit, Szentes Anna, Mráv Margit, Magyar Juliska, Pusztai Mária, Papp Erzsébet, Szliczki Sarolta, Lubics Teréz, Bogdán Rózsa,

Fiúk: 3. Györkő Gyula, ?, Puska József, Csepregi József, Milkovics Lajos, Spanics Géza, Borbély István

1951. Szüreti mulatság. Lányok:Bogdán Margit, Horváth Terézke, Szentes Anna, Magyar Juliska

A képen Györkő Gyula és Mráv Margit 1951.

A képen : Csepregi József és Papp Erzsébet 1951.

A képen Mráv József és Pusztai Piroska 1951.

 A képen: Bíró: Szunyogh Ferenc bíróné: Csizmadia Edit

Kisbíró:Bizik Gyula, kocsis:. Mráv László

Időpont: 1979.

A képen: Lubics Géza, Kiss Klára,Sárdi Tibor, Bognár Ida

 Lubics Géza, Kiss Klára Sárdi Tibor Bognár Ida

A képen: Hederics László, Borbély Mária, Borbély Margit, Heizer László

A képen: Hederics László, Borbély Mária, Borbély Margit, Heizer László

Képek a szüreti felvonulásról.

Bíró: Mráv János

Bíróné: Mitcha Éva

Időpont: 1977.

 Bíró és bíróné: Mráv János Mitca Éva

A képen:Lukács József, Borbély ? , Kovács Anikó, Petronovics László , Szliczki Zsuzsanna, Józó István

A képen: Petronovics László és Kovács Anikó

A képen: Borbély Mária és Búzás László

Képek a szüreti összejövetelről: 1965.

Bíró: Kovács László

Bíróné: Gergye Mária

A képen:

Képek a szüreti összejövetelről. 1966.

Bíró: Krizbacher József

Bíróné: Dékmár Margit

A képen: Krizbacher József, Dékmár Margit, Fazekas Anna, Lukács Anna, Domonkos Éva, Bene Margit, Sárközi Mária, Pasztatics Gyöngyi, Balogh József, Maczék József, Zádori Imre, Makk Géza,  Csizmeg László

A képen: Makk Géza és Sárközi Mária

Képek a szüreti felvonulásról.

Bíró: Somogyvári Sándor

Bíróné: Fekel Irén

A képen: Somogyvári Sándor és Fekel Irén a hintón.

A képen. Somogyvári Sándor és Fekel Irén a fényképésznél.

Képek a régi szüreti összejövetelekről:

Bíró: Hangyál Béla

Bíróné: Kovács Mária /Tuskós/

Időpont: 1954.10.03. Gamás

Csoportkép: 1954.10.03. Gamás

Csőszlegények és csőszleányok.

A képen: Jentetics Terézke

 A képen: ??? Horváth Árpád. Szliczki János 1954. 10. 03.

A képen: Mráv László, Fehér Géza (Nyulas) , ??? 1954.10.03.

A képen: Kiss Teréz és Mráv László 1954. 10. 3. Gamás

Képek, emlékek a régi szüreti felvonulásokról:

 Bíró: Hangyál József , bíróné: Pektor Mária Időpont: Kb 1943.

A képen: Hangyál józsef  -  bíró és Pektor Mária - bíróné

Csoportkép: középen Hangyál József és Pektor Mária

/Háttérben a régi alsó iskola/

A képen: Horváth Géza-csőszlegény, Pektor Mária - csőszlány, Kovács Mária - csőszlány

/Háttérben a régi felső iskola/

SZÜRET

 Az emberi tevékenységek egyik legrégibb formája a mezőgazdaság. 

A szüret az emberiség egyik legősibb és a gazdasági élet őszi ünnepe.

 A bor az emberiség történelmének szerves része.

 A szőlő és bor legnagyobb ünnepe mindig a szüret időszaka volt.

Egy régi kép a szüretről.

A faluban különböző helyekre telepítették a szőlőt. Leginkább a lankás, napsütötte domboldalakra. A legismertebb dűlők: Öreghegy, Kishegy – ide pincéket is építettek. Ma már csak néhány található belőlük. Régen még családok is laktak is ezeken a helyeken. Kenderföldön, Bükkben, Vörösihegyen csak kisebb nagyobb ültetvények voltak. A leggyakoribb szőlőfajták: noa, elvira, otelló . A nemesebb szőlőfajták csak később jelentek meg.

A szüreti felvonulás

A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok faluban és városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplők alakítják

Szüretkor felvonulást és bált tartottak. A felvonulók az egész falut bejárták a szüreti bíró és bíróné mögött lovas kocsikon, a legények lóháton. A menet végén haladt a cigány szekér, a leugráló „cigányok” mindenkit bekentek korommal és behintettek tollal.

Régen előfordult, hogy a bíró és bíróné hintón közlekedett. Aztán egyre kevesebb lett a ló, a kocsit felváltotta a speniter kocsi. Ma már traktorokkal vonulnak a résztvevők.

Képek a régi szüreti felvonulásokról

Bíró: Csordás István , bíróné: Bodor Rózsa. időpont:kb.1940.( Háttérben a régi felső iskola épülete.)

Fogathajtó: Borosits János , Balogh Lajos

Csoportkép a felvonulás résztvevőiről.

Csőszlányok, csőszlegények és a kisbíró.

Fakitermelés. favágás az erdőn:

"A favágás hagyományos ideje a lombhullatás utáni őszi és téli hónapok. A favágást a közös erdőkben az erdőbirtokosság tagjai végezték. Egy-egy vágásra kijelölt fa döntésénél általában ketten dolgoztak. Előszőr hakkolják (halkolják, hókkolják), azaz a tervezett dőlés oldalán a földhöz közel a törzsbe mélyen benyúló ék alakú rést vágnak (hakk, halk), amitől a fa a dőlés irányába megroggyan. Ekkor az ellenkező oldalon a hakk alsó szintjével egy magasságban befűrészelik. Amikor a fa egyensúlya megbillen, jellegzetes hangot ad, kirántják a fűrészt és a dőléssel ellenkező irányba ugranak. Aszerint, hogy milyen céllal történt a favágás, hozzáfognak a törzs tisztításához és földarabolásához. A tűzifának szánt rönköket méretre (1 m vagy 1 öl hosszúra) fűrészelik, és hasítószeggel, ékkel, valamint sulyok (faragóbunkó) segítségével fölhasogatják. Végül két függőlegesen levert karó közé ölbe vagy méterbe rakják. Az épületfát csupán legallyazzák. „

A kép 1939 -.40 körül készült.Fairtás a " Vadosban."

A képen: Mráv István, Farkas József, Hangyál János, Kiss Ferenc, ???, Bogdán István, Fekete József, ???

A képen:Fekete József(lácika) Hangyál János. Kiss Ferenc és ???

A képen: Fekete József, Hangyál János, Kiss Ferenc

A képen: Bene Ferenc, Bene Lajos, Jentetics Lajos

Fakitermelés az erdőn. Szunyogh Károly Tuskós.

Gyűjtéseim során két különleges képre bukkantam. Az első képen sok régi ismerőst találtam, akik közül sajnos már sokan nem élnek, de bepillantást engednek a hernyótenyésztés rejtelmeibe. Középen tanítójuk: Kosaras Tibor. A kisdiákok sapkájából ítélve a levente mozgalom keretein belül foglalkoztak selyemhernyó nevelésével, melyért pénzt kaptak. Itt már a végtermék: a selyemhernyók gubója látható.

A kép készítésének ideje:  :1940.V. 13. az alsó iskola udvara. 

A kép készítésének ideje:1944. az alsó iskola udvara.

Hernyótenyésztés:

" A hernyóosztás rendszerint május első felében történt, az időjárástól függően. A szabad szemmel alig látható hernyók az első héten úgyszólván semmi munkát nem adtak, de annál nagyobb pátyolgatást igényeltek. Élelmüket akár egy iskoláskorú gyerek beszerezhette. A hernyók mindig adtak munkát, s főként gondos kezelésre szorultak.általában a padlásra telepítették őket. Az imént említett rohammunkára csak a tenyésztés utolsó szakaszában volt szükség.A levélszedést egy újabb hajrá követte, amikor kötőágakat kellett beszerezni. Ez sem volt éppenséggel könnyű feladat, mert szem előtt tartottuk a gubó tisztaságát, a kötéshez készülő állat épségének megóvását. Alig akadt a közelben megfelelő gally, ezért messzebbre kellett mennünk, mint korábban a szederlevélért, háton, fejen cipeltük a kötőágat. A különbség csak abban állt, hogy a levelet zsákban cipeltük, míg az ágakat kötegekbe rakva.."

A község ménjei Makk János portáján.

 A ló hímje a mén.  A faluban csődörnek hívták. A kiváló vérvonalú csődör sok pénzt hozott a gazdájának: sokszor kellett vinnie kancát fedeztetni. A csődör mindig teszi a dolgát, egészséges kiscsikók születnek tőle.

A csődörös: tenyészcsődör(ök) tartásával, gondozásával, ill. a lovak pároztatásával foglalkozó személy.

 Makk János lovával.

 Makk János: lóháton.

Szabó István lóháton.

Kis unokája: Tóth Gábor lóháton,

Makk János munka közben a lovával.

Jártatás.

Kocsikázás.

A képen: Makk Lajos a kiscsikójával.

Makk Anna kiscsikóval

A képen: Farkas Géza a kiscsikókkal.

A képen Hangyál Margit a kiscsikójával.

A képen Mráv Évike a csikóval.

 A képen: Horváth Géza (sipinya) a kiscsikójával.

A képen:

Csikó és kisborjú etetés. Tuskós.

A gyerekeknek az egyik legkedvesebb ajándék volt, ha kiscsikó született. Egyik legszebb vers a kiscsikóról:

Simon István: Mirza c. verse

MIRZA

Ahogy első gazdája hívta,
mi is csak így becéztük: Mirza.
Sejtelmünk se volt, mit jelent a szó,
mit magával hozott a kiscsikó,
mikor egy tavaszi vásár után
udvarunkba vezette apám.

Mirza, Mirza... mint rejtelmes talány
csendült a szó nagyanya ajakán.
Sehogy se akart békülni vele,
aztán ráhagyta: ,,Egye a fene
ezt a bolondos, furcsa szót."
S így hívta ő is a kiscsikót,

kinek deszkából tákolt kaloda
volt istállónkban külön otthona.
Nappal persze ficánkolt nagyon,
játszott a tyúkokkal az udvaron.
Nyihított, dobbantott, majd megszaladt,
űzte a búgó szarvasbogarat.

Nagyanyát leste: ölbe fát ha vitt,
hát elkísérte a konyhába is.
Meglátta és kiáltott sikítva:
„Hej, de megijesztettél, te Mirza!"
S ráveregetve a kampós nyakra,
kockacukorral kicsalogatta.

Vasárnap, ha ballagott misére,
lányok között a csikó kísérte.
Kert alól, ha paprikát hozott,
mögötte Mirza ugrándozott
s selymes füvön, petrencék között,
így szerzett nagyanyának örömöt.

Örömöt, kedvet... Aztán egy napon
ebédnél így szólt apám: eladom,
sok az adó, lassan a sírba visz,
és télire majd kell a csizma is.
Ült némán a megrémült család,
mindenki letette a kanalát.

S kinek neve talány maradt, titok,
elvezették a kedves kiscsikót.
Áthajolva a pudvás kapufán,
nézte a távozót még nagyanyám,
és halkan suttogta, szepegte sírva,
mint legszebb szót a földön: Mirza, Mirza. 

A vemhes kanca több kíméletet és takarmányt kapott, mint a többi. Utolsó heteiben hosszabb útra, nehéz teher elé már nem fogták, s az istállóban is elrekesztették a többi lótól, nehogy rúgást kapjon. Ellés előtt néhány nappal bőséges almot, friss szalmát terítettek alá. Lótartó gazdaságban mindig a csikózás, a ló ellése volt az év egyik legnagyobb esemény.

A gazda a csikót lehetőleg az anyja mellett tartja, mert úgy hamarabb megtanulja az evést. Akkor már 3–4 hetes korában „szénázgat”. Ahol a csikónak nincs elég hely az istállóban az anyja mellett, a közeli sarokban alakítanak ki neki deszkával, korláttal védett rekeszt. Hagyományosan 9 napos korában vitték ki először a határba. Régebben sem a falun belül, sem a határban nem kötötték hozzá az anyjához. Szabadon futkározott az udvaron . A határban is szabadon engedték, mert a csikó izomzata és csontozata csak akkor erősödött meg, ha eleget futkározott, ugrándozott.

 Különösen a gyerekek örültek a kis jövevényeknek.

A képen: Borosics József a kiscsikókkal. Borosics József meghalt a 2. világháborúban.

1943..Pektor János Rontó nevű csikójával. Pektor János meghalt a 2. világháborúban,

Szabó György kiscsikóval

A képen: Tóth István tsz kocsis

Lovakkal a tsz magtáránál.

Kocsis: Lubics Géza

A képen: Szliczki János lovával kiskertet szánt. Úgy tudom, ő tartotta a faluban az utolsó lovat a gazdaságában.

A képen Szunyogh Vilmos. Takarmányrépát ekéz a tuskósi földeken.

Érdekesség: mikor beköltöztek Szunyohgék Tuskósról a Fő utcán szomszédok lettek Szliczki Jánossal.

A képen: id. Kovács József (bukogáti) gyönyörű lovával.

A képen: Mráv Lajos  (Bábos) a lovával

A képen: Szökendi István (Szentmihály) lovával és a cselédjükkel.

A képen Szunyogh Vilmos lovaival. Tuskós puszta.

„ Az istállózó lótartás, ami zárt, fedeles, sőt padlásolt épületekben történik, s a takarmányozásnak, almozásnak, a rendszeres lógondozásnak kimódolt tárgykészletével rendelkezik. Az istálló túlnyomórészt a gazda lakásának közelében található. Istállón tartott jószágával a gazdának folyton van gondja, tennivalója, s ez kihat életrendjére, munkaszervezésére, időgazdálkodására. A ház közelében tartott értékes nagyjószág – s a ló különösen – úgyszólván „családtag”-nak számított. Etetése, itatása, almozása, szőrének gondozása mindenkor a férfiakra hárult. „

Az istállózó lótartáshoz régtől kapcsolódó takarmánynövény a zab. De etették darával kevert takarmányrépával is. A takarmányrépát ősszel elvermelték és csak december végén vagy januárban kezdték el az etetését, amikor a tök már elfogyott. Tököt köztes növényként a 19. század második felében legtöbb vidéken termesztettek. Etetés előtt ásóval vágták fel három-négy darabra, s magját kiszedve tették a jászolba. A lédús répára, tökre, burgonyára országszerte polyvát szórtak.

 Parasztgazdaságok lucernát, lóherét, zabos bükkönyt vagy muhart kizárólag a lovaknak adtak.

Szántás, fuvarozás idején a lovakat a mezőn, az országúti pihenőhelyen is abrakoltatták. Más esetekben kifogták a lovakat, és a kocsi végéhez kötött lovakkal a hátsó saroglyából etették a szénát.

Az istállós tartásmóddal járó munka az almozás és a trágya kihordása.  Jó gazda mindennap almozott és takarított. A trágyát általában télen szánkóval hordták a mezőre, ha nem esett hó, akkor szekérrel fuvaroztak.

Kovács József(sövény) kedves Dalmás nevű lovával.

Szántás lovakkal a háztáji gazdaságban. A képen: Kovács József és felesége.

A betakarítást, fuvarozás is lovakkal végezték.

A képen: Kovács József és felesége és Isztolyka János.

 A képen: Kovács József szabadságra tért haza a katonaságból.

Imádta a lovakat. Amikor a termelőszövetkezetbe be kellett szolgáltatni a lovakat, utána parádés kocsis lett. Ő vitte a tsz vezetőit, az agronómust a határszemlékre. Híres embereket is szállított,  a felsőmocsoládi állomásról, mert Gamást nem érintette a vasúthálózat.

A képen: Borosics József és lova.

A disznóvágás általában télen történt, mert akkor még nem volt hűtőszekrény, ahol a húst tárolni tudták volna.

Egy részét füstölték, a húst lesütötték, zsírban eltették, a szalonnából zsírt sütöttek, a többi húst elfogyasztották.

A képen: Deák Mihály böllér, és Fekel Géza

Egy régi falusi disznóölés  télen.

Anyakoca neveléssel is foglalkoztak. A kismalacokat felnevelték, majd értékesítették. Közülük került ki a hizlalni való disznó is.

Az anyakoca jártatása az udvaron. A képen Csordás Istvánné.

A képen Csordás István,

Megszülettek a kismalacok. Szoptatás.

„ A legelők fontos szerepet játszottak a sertések táplálásában.  Később a kukorica, az árpa jelentette a hizlalás alapját.  A tej melléktermékei jelentősen kiegészítették a takarmányalapot. A tápok lehetővé tették az express hizlalást, meggyorsult a nagy tápértékű takarmány etetése következtében a sertések fejlődése. Így hizlalták a mangalica x berkshire sertések jó részét, amikor is választástól kezdődően a gabonafélék mellett borsót, olajpogácsa darákat, sőt nem ritkán fölözött tejet is adagoltak a hízóba fogott növendék sertéseknek.”

Régebben a faluban a mangalica fajtát tartottak. A kis állatokat kihajtották a legelőre. A kanász reggel kiterelte az állatokat a legelőre, erdőszélre  este pedig hazahajtotta a kondát. A gazdák csak később tértek rá a hússertés tartására. Akkor már az ólakban nevelték az állatokat. Gamáson majdnem minden család foglalkozott sertésneveléssel. A sertéshús szolgálta a téli étkezés nagy részét. A sertést meghizlalták, disznóvágáskor minden részét feldolgozták és hasznosították.

Anyakoca neveléssel is foglalkoztak. A kismalacokat felnevelték, majd értékesítették. Közülük került ki a hizlalni való disznó is.

A képen: Makk Anna és Mráv Margit (vótbiró)

IKERBORJAK

Különleges eseménynek számított, ha ikerborjak születtek. Három egészséges kisborjú.

Így történt ez Józó István gazdaságában. Még az újságban is szerepelt az esemény.

A képen: Józó István, felesége: Makk Anna és gyermekeik: ifj. Józó István és Kéri Ildikó.

Ikerborjak születtek Pusztai István gazdaságában.

Szarvasmarha tenyésztés

 „ A parasztgazdaságok szarvasmarha-tenyésztésében a tehéntartás volt az uralkodó. Ez egyértelmű azzal, hogy a szarvasmarha hasznosításában a tejtermelés volt a döntő. A szarvasmarha új hasznosításának jellegét a megyében a parasztgazdaságok alakították ki.

A szarvasmarha-állománynál vagy a teljes istállózás vagy a fél istállózás volt meghonosítva. Különösen jelentéktelen volt a legelők szerepe a szarvasmarha-tartásban előrehaladott területeken, ahol az istállózás képezte a tartás alapját.

A tehén módot adott évi egy borjú vagy üsző eladására. Ez nagyobb bevétel volt a szegényparaszti háztartásban. A bika borjút, meghizlalták és értékesítették. „

Gamáson, szinte minden családnál tartottak tehenet vagy teheneket. A tejet tejcsarnokba vitték reggel és este, mert nem tudták tárolni. Ezért pénzt kaptak havonta, mely hozzájárult a családok megélhetéséhez. A felesleges tejet a háztartásban használták fel. Túrót, tejfelt, vajat, aludttejet készítettek belőle.

Amikor a lovakat beszolgáltatták a termelőszövetkezetbe, még szekérhúzásra, igavonásra is használták őket.

A képen: Kiss József, felesége és kislánya, hátul: Sárdi Tibike és dr Aigner Géza állatorvos

Csordás István Berci nevű hizlalt bikájával.

Csordás István Szultán nevű hizlalt  bikájával.

Szunyogh Károly tehénfogata Tuskós.Szénahordás.

 MELLÉKÜZEMÁG

„ A hátrányos helyzetű termelőszövetkezetek hamarabb szerveztek ún. melléküzemágakat, fordultak az intenzívebb állattartás, esetleg monokulturás megoldás felé.”

A kollektivizálást követően az állam a mezőgazdasági munkaerő-felesleg levezetésére ipartelepítési programot hirdetett, amelynek keretében az 1960-as években a vidéki nagy- és középvárosok szerepét erősítették, de összességében jelentős gépipar települt egy sor községbe is. Az ipartelepítéssel csökkent a falvakból elvándorlók száma, de nem az ingázóké.

A vidék iparosításának sajátos tényezője volt a községekbe telepített városi székhelyű vállalatok részlegeinek megjelenése. A telephelyek közel felében a foglalkoztatottak száma legfeljebb az 50 főt érte el. A kisüzemekben első alkalommal ipari munkát vállaló lányokat, asszonyokat foglalkoztattak jobbára. Helyzetük nem volt könnyű, hiszen nehéz volt megszokni az új körülményeket, az összezártságot, az ipari üzemek időbeosztása szerinti munkavégzést. Előnyt jelentett, hogy nem kellett ingázniuk. „

Valamikor réges-régen, még a “rendszerváltás” előtt, az akkori mezőgazdasági termelőszövetkezetek némelyike úgynevezett melléküzemágat tartott fenn, ahol az alap mezőgazdasági tevékenységtől homlokegyenest eltérő munkavégzés folytattak az adott téesz használaton kívüli épületeiben. Így történt ez Gamáson is. Az orvosi rendelő melletti épületben folyt a munka. Napjainkban Csúcs Market bolt.  Műanyag alkatrészeket, tárgyakat gyártottak. A falusiak frappánsan csak BAKELITNAK nevezték a munkahelyet. Főleg női munkaerőt alkalmaztak. A dolgozóknak nem kellett ingázniuk, fizetést és juttatásokat kaptak. Az itt eltöltött időt beszámították a nyugdíjba menéskor. A kollektíva tagjai kirándulásokon és rendezvényeken vettek részt.

Képek a múltból

A kezdetek: 27 fő

A képen:

A képen:

A képen:

Kirándulás:

Kirándulás.

Kirándulás.

„ A monokultúra hosszabb ideig egyetlen növényfaj termesztésének vagy egyetlen állatfaj tartásának a gyakorlatát jelenti ugyanazon a területen. A nagyüzemi mezőgazdaságban a monokultúra lehetővé teszi a nagyfokú specializációt, a költségek minimalizálását, a termelékenység és a nyereség növelését.”

Az 1960-as években, a tsz-ben a növénytermelés és állattenyésztés mellett elkezdődött a gyümölcsös telepítése Happ Géza irányításával, vezetésével. A gyümölcsös később nagyon sok embernek (férfiaknak, asszonyoknak, gyerekeknek) adott munkát, megélhetést. A munkákat munkaegységgel és pénzbelei juttatással is rendezték. Különösen a gyümölcsérés idején, főleg nyáron kellett a munkaerő.  A kis gyümölcsfák termőre fordulásához idő kellett. Addig Honti kertben levő szép kajszibarackos ültetvényről szedték a barackot. A gamási bekötőút és a 67-es műút mellé jelölték ki az ültetés területét, melyet bekerítettek. Ez távol esik a falutól, de szállítás szempontjából előnyös, mert a gyümölcsöt teherautóval Boglárra, Fonyódra szállították egy nagy lerakatba. Volt mikor rögtön vagonokba pakolták és exportra vitték. A faluból reggel és délután traktorokkal szállították a gyümölcsszedőket oda-vissza. Nagy tárolókat építtettek, ahol az asszonyok osztályozták a barackokat méret szerint a ládákba. A tároló oldala nyitott volt, de védett a tűző nap és az eső ellen. A fiatalabbak szedték a fákról a termést. A gyerekek ragasztották a ládákra a címkéket, vizet hordtak. A nagy távolságok miatt a területről a megszedett gyümölcsöt lovas, (speniter) kocsival hordták a tárolóba. Kajszibarack, őszibarack, meggyfákat, almafákat. szilvafákat telepítettek.

A gyümölcsös vezetői: Happ Géza, ifj Happ Géza, Makk Géza

Idővel sajnos a fák elöregedtek. Kivágták őket. A területet privatizálták . A földterületet felszántották, jelenleg haszonnövényeket termelnek rajta.

Csoportkép.

A kis gyümölcsfák kordonozása. A képen: Makk Géza, Makarész József

Kordonozás. A képen: Makk Géza, Makarész József, Búzás Erzsébet

Ládák címkézése a tárolóban. Általában gyermekek végezték.

Happ Géza ellenőrzi a munkát. Mellette motorja látható.

A tároló belülről. Az osztályozó asszonyok munka közben. Középen: Happ Gézáné.

 Teljesítmény összeírása. Válogató asszonyok munka közben.

Gyümölcs osztályozás méret szerint.

Ládaszállítás. A képen: Makk Lajos, Fekete József (Lácika)

A képen : Makk Lajos, Fekete József, Makarész József.

Személyszállítás traktorral. A képen: Happ Gézáné, Horváth Gézáné, Bogdán Istvánné és Bogdán Piroska.

A kollektivizálás eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, azonban Magyarországon a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezet)^[1] kialakítását jelenti.

A kollektivizálás az egész országra kiterjedően 1948 után indult meg. Adminisztratív, kényszerítő eszközökkel (adminisztratív módszerek) vették rá a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket a szövetkezetbe. A kollektivizálás 1948–1961 között a két nagyobb szakaszban zajlott le, amelynek során az ország területének 93%-a került állami vagy szövetkezeti tulajdonba. Jogilag a föld korábbi tulajdonosáé maradt 1967-ig; ekkor az 1967. évi IV. törvény értelmében szövetkezeti tulajdonba került.

Magyarországon három hullámban zajlott a mezőgazdasági szektor kollektivizálása, azaz az állami irányítású szövetkezetesítés:

• 1949–1953
• 1955–1956
• 1959–1961

Fajtái:

• Az első termelőszövetkezeti csoportban (tszcs) a tagok a legfontosabb talaj-előkészítési munkákat együttesen, egyéni munkával, közös táblán, vetésforgóval végezték el.
• A második fajta fejlettebb, de a legkevésbé népszerű típusú termelőszövetkezetben az egyéni munkával, de közösségben, táblásan megművelt föld terményeit átlag szerint osztották el maguk között.
• A harmadik típus a tulajdonképpeni termelőszövetkezet, olyan szocialista szövetkezeti forma, amelyben a beadott javaktól függetlenül, a közösen végzett munka arányában (munkaegység) részesültek jövedelemben a tagok.

Működése:

A termelőszövetkezet legfőbb szerve volt a közgyűlés, az elnök széles körű jogokkal rendelkezett. A munkavégzésre brigádok alakultak, a brigádvezetők irányításával. A zárszámadás vagy zárszámadó közgyűlés a termelőszövetkezeti élet legfontosabb eseménye volt.

Következménye:

„ A kollektivizálás és az irreálisan magas közterhek nyomása miatt a parasztság tömegesen menekült el a mezőgazdaságból: kb. 300 ezren hagyták el hagyományos életkereteiket, és más területen kerestek megélhetést. Ennek következtében csak 1953-ban mintegy 1 millió hold termőföld maradt parlagon.^[2]

Sokan önként, odahagyva földjüket, korábbi életformájukat, az iparban helyezkedtek el, nagy számban váltak ingázókká. Minthogy általában a fiatalabbak hagyták oda a földet, a falut, a paraszti életformát, a termelőszövetkezeti parasztság elöregedett. Nehézséggel járt a nők termelőszövetkezeti tagsága is, nehezen küzdötték le a korábbi előítéleteket; a hagyományos gyakorlatot. Hasonlóképpen nehézséget támasztott a felnőtt gyermekek tagsága is, mert gazdasági önállósulással járt együtt. A korábbi családi rend, munkamegosztás, gazdasági egység megingott, felbomlott. A termelőszövetkezeti mozgalom sikere településhálózatban is nagy változást eredményezett.”

A falvak elnéptelenedése, a lakosság csökkenése innen kezdődött.

„ A téeszesítés eredményeként a hagyományos paraszti társadalom és életforma eltűnt. Tíz év alatt megközelítőleg 1 millió ember költözött a városokba. Ezen urbanizáció folyományaként az egykori vidéki parasztság (agrárproletariátus) jelentős része ez által a városi iparban, többnyire gyárakban dolgozó munkásréteg létszámát gyarapította. Kulturális sokk érte a társadalmat. A kollektivizáltak sérelmeiről hallgatni kellett, a konfliktusok elfojtása miatt megnőtt az öngyilkosságok száma, egyes vidékeken felütötte a fejét az alkoholizmus.^[3] A falusi utcakép meghatározó eleme lett a Kádár-kocka.”

KOLLEKTIVIZÁLÁS: 1948 és 1961. között 

  GAMÁSON:

Alá kellett írni a belépési nyilatkozatot, ami nem ment zökkenés mentesen. Be kellett vinni a földtulajdont, le kellett adni a gazdasági felszerelést, az állatokat. Magántulajdonban mindössze két disznó és egy tehén maradhatott a saját szükséglet kielégítésére. A tulajdonban maradó állatok élelmezésének biztosítására szolgált a háztáji föld (általában 400 négyszögöl), amit a szövetkezet egy helyen mért ki tagjai részére.

„A harmadik típus a tulajdonképpeni termelőszövetkezet, az a szocialista szövetkezeti forma, amelyben a beadott javaktól függetlenül, egyedül a közösen végzett munka arányában részesültek jövedelemben a tagok. Ez a típus minden tekintetben a közös gazdálkodást jelentette, központi irányítással, nagyfokú szervezettséggel, a föld, az állatállomány, az eszközök, sőt a jelentősebb gazdasági épületek (istállók, magtárak, górék stb.) igénybevételével, munkaegységekben való elszámolással, ill. jövedelemelosztással.”

A lovakat a paplak melletti lóistállóban, a teheneket és borjakat a temető melletti tehéntelepen, a sertéseket a Honti kert melletti sertésnevelőben, a szárnyasokat, a pálinkafőző melletti telepen tartották. A terményeket magtárakba, górékba gyűjtötték.

 Képek a dolgos hétköznapokból.

Kapálás a közös földtáblában.

Kapálás: Puska József és felesége.

 Kapálás: lányok a mezőn.: Fekel Rózsa, Dékmár Rózsa. Fekel Irén

 Széna gyűjtés, forgatás a mezőn. A képen: Huszár Gézáné. Borbély Istvánné. Makk Jánosné. Kovács Lajosné, Jovánczai Anna.

Aratás a mezőn: Pusztaszeri János, Kalmer Magdolna az előtérben.

Cséplés a mezőn:Aranykalász mgtsz. A képen: Pektor János és Fehér Gézáné (a létrán)

Masinálás a mezőn.  Ebéd hordó asszonyok, gyerekek: Rosta Géza, Bognár Gyula, Horváth László

Cséplés , kazalrakás a tsz-ben . Forrás: Makk Margit.

Kazalrakás: a képen Ihász Lajos.

Kazalrakás Tuskóson.

Brigádmunka a mezőn. Szomj oltás, pihenés délben.

Aratás.  Pihenő, szomjoltás "barna sörrel."

Férfi brigád. Tsz elnök: Fehér József . A képen.: Rabóczki Ferenc, Makarész József, Hollány József, Dékmár Ferenc, Kominek János, Szökendi János , Fehér József.

Tsz magtárban: kocsis: Lubics Géza, A képen: Kemény Bála, Kemény Béláné, Rosta Istvánné, Sárdi Terus néni, Metzger Róbert, Podegrácz Istvánné

Kukoricaszedés a háztáji gazdaságban. A képen: Lukács Lajosné, Mráv József, Mráv Józsefné,, Mráv Istvánné, id..Lukács Lajosné, Pusztai Istvánné és Bogdán Mária

Kukoricaszedés a háztáji gazdaságban: A képen.: Oláh Józsefné, Csordás István, Puha Erzsébet, Dékmár Mihályné, Korsós Lajosné, Kovács József (sövény)

Szőlő - szüret: A képen:

KULTÚRA , SZÓRAKOZÁS, PIHENÉS:

 Tsz kirándulás: Tsz elnök Fehér József , agronómus: Szőke József

     3. sor hátsó sor

Mráv Lajos /Milkovics/, Mráv István / Gera/, Szúnyog Vilmos, Happ Géza, Horváth József, Csepregi József, Pintér Imre, Kiss Ferenc / Csatári/, Fehér József-elnök, Szőke József, Kis Mráv Gyula. (???), Puska Ferenc, Csordás József, Ménküs János, Somogyvári István /Gyúró/, Sárdi Lajos, Bogdán István, Horváth Lajos /Pipris/,

     2. sor

 Mráv Lajosné Papp Erzsébet / Csalos/, - Szúnyog Vilmosné-Terike, Ráncsik Jánosné /Annus néni/, Mráv Istvánné /Sari néni/, Kiss Lajosné /tuskósi/, Mercigán Kati néni, Fekete Rózsa, (? ?),  Fekete Józsefné, Sárdi Lajosné, Bogdán Istvánné, Galabár Józsefné

   1. sor

 Kovács Ferenc /Bukogáti/, Bene József, Szökendi Zsuzsa, Kalmer Magdolna, Fábos Mária, Metzger Mária, Galabár Ferenc, Bognár Gyula, Bogdán Hajnalka

 Kirándulás. A képen: Metzger Mária, Szökendi Zsuzsanna, Fábos Mária

1987. Tsz kirándulás.

Gamás, 1956. szeptember 9. A gamási Haladás Termelőszövetkezet 1954-ben alakult DISZ (Dolgozó Ifjúság Szervezete) színjátszó csoportja olvasópróbát tart Moliére "Dandin György" című színdarabjából, mellyel Karádon és Kisbáron is nagy sikert arattak. MTI Fotó: Bereth Ferenc

Lukács János leányai Juliska és Rózsi munka közben.

Forrás: Pusztaszeri Zsuzsanna

Cséplőgép tulajdonos: ifj Lukács János

Cséplés Lukács János portáján

Búzamérés

A képen : Lukács Julianna
 

Forrás: Dr Lenkovics Barnabásné sz. Kovács Mária

Cséplés 1940-ben Pektor József portáján. Békevér utca 12.

Forrás: Csordás István

Cséplés 1928 táján Csordás István portáján. Kolozsvári utca 2.

Cséplés: Tuskóson Szúnyog Károly házánál.

A képen: Szűcs Ferenc 

A képen: Szűcs Ferenc

Forrás: Horváth Imréné

Cséplés Szökendi József portáján (Pusztai ház)

Forrás: Horváth Imréné

Cséplés: Szökendi József  portáján.

Cséplés Hangyál János portáján

Forrás: Csepregi Ferenc

Aratás és cséplés Gamáson

„Hagyományosan Péter Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás, ekkora vált vágáséretté a rozs majd a búza. Nagy összefogást igényelő munka volt, mivel kézzel történt a munkálatok majdnem teljes egésze, ilyenkor a család és a közeli ismerősök, barátok egymást segítve takarították be az éppen aktuális gabonát.”

Az aratás eszköze: sarló és kasza.

Hogyan arattak régen?

Az aratás elengedhetetlen kellékei anno a sarló és a kasza voltak. A sarlóval való aratás kifejezetten asszonyi munkának számított, míg kaszával csak férfiak dolgoztak. A marokszedés szintén az asszony feladata volt, a kévék bekötése és összehordása, ismét férfi munkának számított. Így valósult meg a közös munka öröme, ahol a mindenki kivette részét az aratásból. Az aratás befejezéséhez jóval több szokás és hiedelem kapcsolódik. A munka vége pedig örömünnepnek számított. Ilyenkor szokás volt aratókoszorú készítése, amit a legtöbb helyen karácsonyig is megőriztek. Napjainkban ezek a hagyományok kihalófélben vannak, mindössze néhány hagyományőrző rendezvényen, aratóbálon elevenítik fel.

Cséplés:

Kézi erővel: A gabonát kiterítették az udvarban. Terítőt tették alá. Kézi cséphadaróval kicsépelték. Összegyűjtötték, megrostálták.

A cséphadaró vagy csép a cséplés legfőbb eszköze volt. Neve szláv eredetű. Magyar elnevezése, a másfélfa későbbi fejlődés eredménye. Ez utal arra, hogy egy hosszú és egy rövid rudat rögzítettek egymáshoz.

 "A kézi cséplést a 19. században kezdték felváltani tömegesen a különböző gépi cséplési eljárások. A cséplőgép olyan zárt munkaterű, jellemzően kerekekre szerelt mezőgazdasági gép, amelyet a gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, rizs, köles, cirok), esetleg a cséplőszerkezet átalakításával egyéb kultúrnövények ( napraforgó, kukorica, hüvelyesek, herefélék, fűfélék stb. ) magjának kinyerésére, tisztítására és osztályozására használtak." (3)

szakemberek: gépész, fűtő, etető; segédmunkások: kévehányók, szalmahordók, kévevágók, törekesek, zsákolók stb

1902-ben jelent meg

A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyári Művek Rt. cséplőgépe /Hoffer traktor/

Cséplőgépet nem tudott minden parasztgazda szerezni, de nem is lett volna számára kifizetődő. Ezért a tehetősebb parasztok vagy más vállalkozók vásároltak cséplőgépet és bércséplést vállaltak.

Cséplőgép és traktor tulajdonosok Gamáson:

Bogdán János 8 HP

gr Jankovics B. E. 10-18-18-HP

Kovács József 8HP

ifj Lukács János 4 HP

Paksi Károly 4 HP

Zellenberg István 4 HP

Forrás:Vargha Bertanné- Kovács Julianna

Ebbe a könyvecskébe Írták be, hogy kinél milyen munkákat végeztek.

Az erőgép által végzett munka: mély szántás, sekély szántás, tárcsázás, cséplés.

Születtek:2006-2007.

Ballagás: 2021.

Balog Marianna Boglárka

Bognár Félix

Horváth István Zoltán

Kalocsa Virág Csenge

Orsós Bianka

Tóth Richárd

Uri Neszta Bianka

Osztályfőnök: Császár Zoltán

Születtek: 2007-2008.

Ballagás 2022.

Bognár Barnabás

Takács Dominik

Torma Szabolcs

Tóth Viktor

Uri Nadin Nelli

Valkó Mercédesz

Osztályfőnök: Sáfrány Andrea Mariann

 Születtek: 2008-2009..

Ballagás: 2023.

Bakos Zoltán

Horváth Ákos

Horváth Karolina

Kocka Liliána

Marosi Krisztián

Nyári Melánia

Osztályfőnök: Lukácsné Henézi Klára

Születtek.2009-2010.

Ballagás 2024.

 Babics János Flávió

Horváth Martin Antal

Mitcha Péter

Orsós Barbara Vivien

Orsós Jázmin

Petronovics Levente

Tóth Vivien

Osztályfőnök: Kurucz Ida

Gamás: Schlesinger Károly üzlete, Római kath. templom, Utca-részlet, Hősök-szobra

Születtek: 2005-2006.

 Ballagás: 2020.

2019/2020-as tanévben volt nyolcadikos

1. Harsányi Zita
2. Horváth Kitti Leila
3. Horváth Tamara
4. Kordován Borbála
5. Marosi Zoltán
6. Mester Róbert
7. Novográdecz Gergő
8. Tóth Evelin 
9. Valkó Beatrix

Osztályfőnök: Kurucz Ida

Születtek: 2004-2005.

Osztályfőnök:

Tanárok:

Ballagás: 2019.

2018/2019-es tanévben volt nyolcadikos

1. Bogdán Bálint
2. Bogdán György
3. Horváth Olívia
4. Kalocsa Zoltán
5. Mitcha Bálint
6. Nübl Ádám István
7. Orsós Benjámin
8. Orsós Csaba
9. Pál Bence
10.Zana Mike

Osztályfőnök:

Születtek: 2003-2004.

2017-18. ballagás

2017-18-as tanévben voltak nyolcadikosok.

1. Bognár Milán
2. Horváth Dzsenifer
3. Horváth Dominika
4. Horváth Katalin
5. Horváth Mária
6. Juhász Gergő
7. Pusoma Richárd
8. Schütz Lívia Rita
9. Takács Tibor
10.Vízi Andrea

Osztályfőnök: Tihanyiné Sáfrány Andrea

Születtek: 2002-2003.

2016/2017.  tanévben volt nyolcadikos:

1. Bacza Tamara
2. Herman Flórián
3. Horváth Cintia
4. Horváth Dávid
5. Horváth Katalin
6. Orsós Andrea
7. Réczi Noémi Aliz
8. Tóth Barbara
9. Tóth Angelika

osztályfőnök: Császár Zoltán
                       Holczman Ágnes