Aratás és cséplés Gamáson
„Hagyományosan Péter Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás, ekkora vált vágáséretté a rozs majd a búza. Nagy összefogást igényelő munka volt, mivel kézzel történt a munkálatok majdnem teljes egésze, ilyenkor a család és a közeli ismerősök, barátok egymást segítve takarították be az éppen aktuális gabonát.”
Az aratás eszköze: sarló és kasza.
Hogyan arattak régen?
Az aratás elengedhetetlen kellékei anno a sarló és a kasza voltak. A sarlóval való aratás kifejezetten asszonyi munkának számított, míg kaszával csak férfiak dolgoztak. A marokszedés szintén az asszony feladata volt, a kévék bekötése és összehordása, ismét férfi munkának számított. Így valósult meg a közös munka öröme, ahol a mindenki kivette részét az aratásból. Az aratás befejezéséhez jóval több szokás és hiedelem kapcsolódik. A munka vége pedig örömünnepnek számított. Ilyenkor szokás volt aratókoszorú készítése, amit a legtöbb helyen karácsonyig is megőriztek. Napjainkban ezek a hagyományok kihalófélben vannak, mindössze néhány hagyományőrző rendezvényen, aratóbálon elevenítik fel.
Cséplés:
Kézi erővel: A gabonát kiterítették az udvarban. Terítőt tették alá. Kézi cséphadaróval kicsépelték. Összegyűjtötték, megrostálták.
A cséphadaró vagy csép a cséplés legfőbb eszköze volt. Neve szláv eredetű. Magyar elnevezése, a másfélfa későbbi fejlődés eredménye. Ez utal arra, hogy egy hosszú és egy rövid rudat rögzítettek egymáshoz.
"A kézi cséplést a 19. században kezdték felváltani tömegesen a különböző gépi cséplési eljárások. A cséplőgép olyan zárt munkaterű, jellemzően kerekekre szerelt mezőgazdasági gép, amelyet a gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, rizs, köles, cirok), esetleg a cséplőszerkezet átalakításával egyéb kultúrnövények ( napraforgó, kukorica, hüvelyesek, herefélék, fűfélék stb. ) magjának kinyerésére, tisztítására és osztályozására használtak." (3)
szakemberek: gépész, fűtő, etető; segédmunkások: kévehányók, szalmahordók, kévevágók, törekesek, zsákolók stb
1902-ben jelent meg
A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Gépgyári Művek Rt. cséplőgépe /Hoffer traktor/
Cséplőgépet nem tudott minden parasztgazda szerezni, de nem is lett volna számára kifizetődő. Ezért a tehetősebb parasztok vagy más vállalkozók vásároltak cséplőgépet és bércséplést vállaltak.
Cséplőgép és traktor tulajdonosok Gamáson:
Bogdán János 8 HP
gr Jankovics B. E. 10-18-18-HP
Kovács József 8HP
ifj Lukács János 4 HP
Paksi Károly 4 HP
Zellenberg István 4 HP
Forrás:Vargha Bertanné- Kovács Julianna
Ebbe a könyvecskébe Írták be, hogy kinél milyen munkákat végeztek.
Az erőgép által végzett munka: mély szántás, sekély szántás, tárcsázás, cséplés.
