EMLÉKEZÉS

1953-2023.  ARANYCSAPAT

6 : 3 volt az eredménye annak a legendás labdarúgó-mérkőzésnek, amelyet a magyar futball válogatott vívott 1953-ban a londoni Wembley Stadionban az angol labdarúgócsapattal, és amelyen a magyarok legyőzték a kontinentális európai csapat ellen hazai pályán 90 éve veretlen Angliát.

1953. november 25.

 első sor: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula

hátsó sor: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László

Bevezetés:

Méltán lehetünk büszkék arra, hogy kis falunk életében a foci, közösséget összetartó erőként volt jelen. Már 1939 előtt, a leventeszervezetben is szívesen rúgták a labdát a régi focipályán. Kezdetben a régi pályán, amelyik a vityai út mellett volt. Oda jártunk vasárnaponként szurkolni. Sok érdekes, izgalmas meccset láttunk.Találtam egy régi képet a régi pályáról, bár ezen nem focimeccs, hanem tornabemutató zajlik,de a képzeletünket így is  megmozgatja. A mellette levő házban volt az öltöző. Később a pálya felkerült a templom dombra.Ma is ott működik az új pályával együtt.

A régi focipálya a  vityai út mellett.

A sportegyesület jogelődje, a Gamási Tsz SE 1962 márciusában alakult meg Pusztaszeri János vezetésével.
A mai rövidebb elnevezés a termelőszövetkezetek megszüntetésének következménye.

Az 1950-es években labdarúgó csapatunk a tabi járási bajnokságban szerepelt Sárközi Ferenc és Kovács József irányításával.

További SE elnökök: Mráv József, Paller József, Sárközi Tibor, Bene Ferenc, Makk Csaba

Egy régi kép az 1950-es évekből.

Képen: Mráv László, Józó István, Fehér Géza, Galabár Sándor, és mások.

A képen Mráv László 15 évesen. Készült: 1952. 06.15. Nagyon ügyes focista volt.

A képen: Mráv László 19 évesen. Készült: 1956.04.23. a gamási focipályán.

A képen: Pusztai József, Krizbacher József, Szentes Ferenc, Schmidt Róbert, és Schmidt József ?

A templom dombon sokat fociztak a fiatalok. Paller József edző lelkes vezetésével. A falunak általában augusztus 15-én, a búcsú napján mutatták be tudásukat.

Időpont:

A képen: Becsei János, Csordás Endre, Sárközi János, Kiss György, Galabár Zoltán, Fekel Tibor, Mráv László, Szunyogh Károly, Mráv Gábor, Paller József-edző, Galabár József, Mráv József, Sárközi Tibor

Időpont:1982.

A képen:  Galabár József, Maczék Lajos, Sárközi Tibor, Csordás Endre, Rosta István, Kis Mráv István, Galabár Zoltán, Mráv József, Sárközi János, Kiss György

Időpont:

Guggolnak: Tislér László, Krizbacher Imre, Hartung György, Szabó Lajos Állnak: Paller József – edző, Kismráv István, Nemes László, Huszár Tibor, ???, Pretz Miklós

Edző váltás: Mráv József- edző

Időpont:

Guggolnak: Bognár Endre, Bogdán János, Fáncsi Tibor, Mráv György, Mráv János, Korsós Lajos, Horváth Árpád-partjelző.Állnak: Somogyvári Sándor, Mráv Endre, Mráv Gábor, (-), Mráv József-edző, Kismráv István, (-)

Generációváltás: Edző: Tóth Péter

Időpont: ?

Guggolnak: Petronovics Péter, Lubics Ákos, Fülöp Gábor, Makarész Ferenc, Petronovics László, Sáfrány Gábor, Orsós János

Állnak: Jeszenszky Péter, Maczék Krisztián, Marosi Roland, Bognár Zsolt, Tóth Péter, Uri Krisztián, Uri Balázs, Bognár Gyula, Makk Csaba, Makarész Gábor

Időpont: 1992.

Guggolnak: Makarész Ferenc, Sier László, Huszár Tibor, Tislér László, Korsós Lajos. Jeszenszky Gábor, Paller József-edző, Kominek János-partjelző

Állnak:Vörös József/Vadé/, Kovács Lajos, Kiss József, Paldesz János, Maczék Lajos, Bognár Endre, Csizmadia Attila, Petronovics László, Tóth Péter, Sárközi Tibor

Tislér László - kapus, Mráv György, Kardos Csaba, Sier László, Fáncsi László, Korsós Lajos, Benedek József, Kis Mráv István, Sárközi Tibor (csapatkapitány), Kominek János, Kovács Lajos, Bognár Endre, Paller József (edző), Csizmadia Attila, Tóth Péter, László János

A képen: Sier László, Huszár Tibor, Kis Mráv István, Kominek János -partjelző, László János, Csizmadia Attila, Sárközi Tibor, Paller József-edző, Tóth Péter, Tislér László, Korsós Lajos

Időpont:1993.

Guggolnak: Csizmadia Attila(elöl), Vörös József, Sier László, Huszár Tibor,Milkovics István (Lelle), Tislér László. Korsós Lajos, Jeszenszky Gábor,

Állnak: Paller József-edző, Kardos Csaba, Petronovics László, Makarész Ferenc, Sárközi Tibor, Paldesz János, Tóth Péter, Kominek János-partjelző

2014.

A képen:

1. sor (felső): Baranya Bence, Récsei Gábor, Koloszár János, Petronovics Péter, Petronovics László, Spekker Roland, Uri Balázs, Makk Csaba, Raboczki Attila, Budavári Roland, 
2. sor (alsó): Szabó László, Laki Csaba, Tóth Tamás, Tóth Martin, Hajdu János, Kolip Ádám, Béres Márk, Kovács Roland, Jeszenszky Péter

        Kapus Uri Krisztián

 2016.

A képen:

1. sor (felső): Budavári Roland, Petronovics László, Makk Csaba, Uri Balázs, Kolip Ádám, Jeszenszky Péter, Sebestyén Gergő, Szárnyasi Alex, Petronovics Péter, László János
2. sor (alsó): Béres Márk, Peringer Benjamin, Hajdu János, Rabóczki Attila, Búzás Lajos, Nagy Attila, Laki Csaba, Vörös Gergő, 

        Kapus Uri Krisztián

2016.?

A képen:

1. sor (felső): Makk Csaba, Béres Márk, Peringer Benjamin, Petronovics Péter, Sebestyén Gergő, Petronovics László, Kominek Róbert, Kolip Ádám, Szárnyasi Alex, Budavári Roland
2. sor (alsó): Vörös Gergő, Hajdu János, Jeszenszky Péter, Búzás Lajos, Laki Csaba, Nagy Attila, Rabóczki Attila, Uri Balázs

         Kapus Uri Krisztián

2020. Az új pálya.

Gazdasszonyok

A lakodalom megrendezésében a násznép tagjai, a családokhoz fűző kapcsolat mértékében fizikai munkával, ételekhez szükséges nyersanyag, kész ételek: zsír, cukor, liszt, csirke, tyúk, kacsa ajándékozásával és főleg sütemények, kalácsok, rétesek, levestészták készítésével segítették a lakodalom rendezőit. A készülődés egy héttel előbb elkezdődött. A vendégek létszámától függően gondoskodni kellett a terítés eszközeinek összegyűjtéséről. Ezeket általában a rokonoktól szedték össze, mivel nem volt kölcsönző.  A monogrammal ellátott tárgyakat esküvő után visszaszolgáltatták.  A hét többi napján az asszonyok a kisállatokat: csirkéket, tyúkokat, kacsákat stb. készítették elő, hogy finom ételek készüljenek belőlük. A férfiak a nagy állatok: disznó, borjú, birka levágásával foglalkoztak. A süteményeket, kalácsokat, tortákat az utolsó napokban készítették, hogy frissek legyenek.  A lakodalmak többségét téli időszakban rendezték, hogy az elkészített ételek ne romoljanak meg. Ha a lakodalom nyáron, általában májusban történt, akkor a jó hideg pince volt a hűtőszekrény. Az ételek nem maradtak meg, mert a vendégek ajándékcsomagot kaptak a lakodalom végén. A gazdasszonyok közül az évek folyamán kialakult, hogy ki, miben a legügyesebb és akkor ők irányították a munkákat. A gazdasszonyok áldozatos munkájának is köszönhető a lakodalom sikere. Közreadok néhány régi képet, mely érzékelteti a hangulatot, a szokásokat. Remélem, mindenki talál régi kedves ismerőst.

 Az elején szerepelnek azok a képek akikhez tudok évszámot kapcsolni. A többi képen csak néhány személyt ismerek, de valamikor régen ők is gamási lakosok voltak.

1944. Csordás István és Bodor Rózsa lakodalmában a gazdasszonyok. középen Király Anna tanítónő.

1953. Bognár János és Horváth Rózsa lakodalmán a gazdasszonyok és a násznép.

1960. Somogyvári Marika és Novotni József lakodalmán a gazdasszonyok.

1959. Fekete Gyöngyi lakodalmán a gazdasszonyok.

1961. Kemény Béla és Jováncai Emerencia lakodalmán a gazdasszonyok.

1961. Parrag Gyula és Téren Etel lakodalmán a gazdasszonyok.

1965. Huszár Tibor és Borosits Anna lakodalmán a gazdasszonyok.

1965. Huszár Tibor és Borosits Anna lakodalma . A felszolgálás.

1965. Huszár Tibor és Borosits Anna lakodalmában  a gazdasszonyok.

1967. Bene György és Horváth Margit lakodalmán a gazdasszonyok.

1967. B. Gy. és H. M. lakodalma. A felszolgáló: Bene József

1970. Gazdasszonyok Vargha Bertalan és Kovács Gyöngyi lakodalmában.

1972. Gazdasszonyok Horváth László és Rosti Helga lakodalmában.

 1972. Gazdasszonyok Horváth László és Rosti Helga lakodalmában.

1973. A képen:

 1975. augusztus 24. Csutorás Mária és Németh László lakodalmában a gazdasszonyok.

1976.A képen. Happ István és Orsolits Magdolna lakodalmában a a gazdasszonyok.

1977. Sárközi János és Ménküs Jutka lakodalmában a gazdasszonyok.

1978. Szentes Éva lakodalmában a gazdasszonyok.

Régi képek, nem tudom az évszámot, néhány nevet írok alá, akiket felismertem.

A képen : 

A képen:

A képen:

A képen:

A templomi esküvőt megelőzte a polgári esküvő, melyet a tanácsház házasságkötő termében tartottak. Az anyakönyvvezető adta össze a párokat.

Az 1960-as években Józó Istvánné sz. Makk Anna vezette a szertartást.

1961. Metzger Géza - Harangozó Mária
1961. Kemény Béla - Jovánczai Emerenc

1961. Mráv Ferenc - Kiss Magdolna
1961. Szliczki János - Szabó Irén
1961. Parrag Gyula - Téren Etel
1962. Lelkes József - Fekel Mária
1963. Dr Lukács Lajos - Fokta Edit
1963. Pusztai József - Szökendi Zsuzsanna
1964. Tóth Ferenc - Tóth Aranka
1964. Mráv László - Nagy Gizella
1965.  Szekeres János - Pap Magdolna
1965.  Magyar József - Kovács Éva
1965. Huszár Tibor - Borosits Anna
1966. Makarész Ferenc - Kuti Franciska
1966. Tóth Sándor - Makk Margit
1966. Mráv László - Berényi Mária
1966. Bene Szilveszter- Szecsődi Mária
1967. Bene György - Horváth Margit
1968. Mráv Géza -  Balogh Margit
1968. Dr Csordás Zoltán - Dr Tóth Mária
1970. Horváth Géza -Erős Ilona
1970. Vargha Albert - Kovács Gyöngyi
1970. Papp István - Gárdai Lívia

1961.

Házasság: 1961.05.20. Metzger Géza és Harangozó Mária és a násznép.

1961. Metzger Géza és Harangozó Mária és a" gyermeknásznép."

1961.

Házasság: 1961. 01. 08. Kemény Béla és Jovánczai Emerenc és a násznép.

1961. Kemény Béla Jovánczai Emerenc .Aranylakodalom: 2011. Ezüstlakodalom:2021. Kaposváron élnek.

1961. Kemény Béla Jovánczai Emerenc a gamási templomban. Eskető pap: Rákosi Elek győri püspöki helynök.

1961. Kemény Béla és Jovánczai Emerenc a gamási templomban.

1961. 

Házasság: 1961.02.12. Mráv Ferenc és Kiss Magdolna

1961.02.12. Mráv Ferenc Kiss Magdolna

1961.

Házasság: 1961. 05. 27. Szliczki János és Szabó Irén és a násznép.

1961. Szliczki János és Szabó Irén.

1961. Szliczki János és Szabó Irén. Aranylakodalom: 2011. Ezüstlakodalom: 2021.

1961.

Házasság: 1961. Parrag Gyula és Téren Etel és a násznép.

1961. Parrag Gyula és Téren Etel Szülők, gyerekek, násznép.

1962.

Házasság: 1962.12.17. Lelkes József és Fekel Mária

1963.

Házasság:1963.09.28. Dr Lukács Lajos és Fokta Edit. Elköltöztek a faluból.

1963. Dr Lukács Lajos és Fokta Edit.

1963. Dr Lukács Lajos és Fokta Edit esküvője Kaposváron, a Szent Imre templomban.

1963.

Házasság: 1963. 12. 28. Pusztai József és Szökendi Zsuzsanna. Kaposváron élnek.

1963. Pusztai József és Szökendi Zsuzsanna .  Szülők, rokonok, gazdasszonyok Szentmihályon.

1963.

 Házasság: 1964.Tóth Ferenc és Tóth Aranka és a násznép.

1964. Tóth Ferenc és Tóth Aranka szülőkkel, nagyszülőkkel, rokonokkal.

1964. Tóth Aranka lakodalmán a gyermeknásznép.Kis Mráv Ibolya, Kovács Anikó, Metzger József,Fülöp Zsuzsanna,Józó István, Fülöp József, Mitcha Éva

1964.

Házasság: 1964.04.25. Mráv László és Nagy Gizella

1964. Mráv László és Nagy Gizella és a násznép Látrányban.

1965.

Házasság:1965. 04. 25. Szekeres János és Pap Magdolna.

1965.

 Házasság: 1965.07.17. Magyar József és Kovács Éva és a násznép.

1965. Magyar József és Kovács Éva a templomban.

1965. Lakodalmas menet  a gamási Fő utcán Magyar József lakodalmán.

1965.

 Házasság: 1965.05.15. Huszár Tibor és Borosits Anna

1965. 05.15. Indul a lakodalmas menet a menyasszony házához.

1965.05.15. Gyermeknásznép vonul a templom felé.

Az örömszülők.a nagymama és a zenekar.

1965. Polgári esküvő. Anyakönyvvezető: Bérdi József. Násznagyok:Kovács József. Fehér József és Fehér Józsefné.

1965, Egyházi esküvő. Pap: Kőszegi Ferenc

1965. Legénybarátok:Bogdán László, Horváth Sándor, Mráv László, Huszár Tibor, Vizbor Zoltán, Tihanyi Árpád, Horváth István (Csuti)

1966.

Házasság: 1966.01.08. Makarész Ferenc és Kuti Franciska

1966. 01.08. Makarész Ferenc és Kuti Franciska

1966.

Házasság:1966.11.16. Bene Szilveszter és Szecsődi Mária.

1966.

1966.05.07. Tóth Sándor és Makk Margit.  Esküvői menet.

1966. Tóth Sándor és makk Margit koszorúslányai és vendégei.

1966.

Házasság: 1966. Mráv László és Berényi Mária

Házasság: 1966. Berényi Mária sz. Karád

1967..

Házasság:1967.11.11. Bene György és Horváth Margit

1967. Bene György és Horváth Margit és a násznép.

1967. Bene György és Horváth Margit. A gyűrűk megáldása. Velényi János atya.

1968.

Házasság: 1968.04.20. Budapest. Somogyvári László és

1968.

Házasság:1968. 10. 26. Mráv Géza és Balogh Margit.

1968.

Házasság: 1968. 08.26. Dr Csordás Zoltán és Dr Tóth Mária. Mosdóson majd Kaposváron éltek.

1968. Dr Tóth Mária

Házasság: 1968.08.24. Csordás Zoltán és Tóth Mária és a szülők, rokonok. Kaposvári nagytemplom előtt.

1970.

Házasság: 1970. 05.02. Horváth Géza és Erős Ilona

 Házasság : 1970. Násznagyok: Parrag Gyula és felesége -rozmaring ággal.

1970. Vonulás a gamási templomba.

1970. Esküvő: Horváth Géza és Erős Ilona. Násznagy: Happ Géza, első vőfély: Horváth László. Hazafelé.

1970.

Házasság: 1970.11.21. Vargha Albert és Kovács Gyöngyi. Aranylakodalom: 2020.

1970. Kovács Gyöngyi

1970. Vargha Albert és Kovács Gyöngyi a gamási templomban.. Eskető pap: Bohár Antal

1970.

Házasság: 1970. 12. 14. Balatonboglár.  Papp István Gárdai Lívia

1970.12.14. Papp István Gárdai Lívia. Balatonboglárra költöztek.

HÁZASSÁGI ÁLDÁS

/A pap kitárt kézzel mondja vagy énekli a nászáldást./ 

„ Most imádkozzunk, kedves testvéreim, ezekért a házastársakért, és kérve kérjük számukra Isten áldását, hogy segítségével jóságosan támogassa Őket, mert házasságukat is néki köszönik.

Világ teremtője, szentséges Atyánk, a saját képmásodra alkottad a férfit és az asszonyt, és életközösségüket bőséges áldásoddal akartad gazdaggá tenni.

Az új asszonyért könyörgünk hozzád alázatos szívvel, ki férjével ezen a napon szent frigyre lépett. Urunk és Istenünk, a te bőséges áldásod szálljon reá és hitvestársára, hogy boldog házaséletük folyamán gyermekekkel ékeskedjék otthonuk és gyarapodjék egyházad!

A te dicséretedet zengjék az örömben és téged keressenek a bánat idején, a te segítségedet élvezzék munkájuk közben, és érezzék, hogy mellettük állasz, ha gondokkal küzdenek!

A hívek közösségében imádkozzanak hozzád, a világban tegyenek tanúságot rólad, majd szép életkort érjenek s az itt jelenlévőkkel együtt a mennyei hazába jussanak, Krisztus, a mi Urunk által. „

   1951.

Házasság: 1951. 01. 06. Begovácz József és Kittlinger Etel

1953.

Házasság:1953. 01.10. Tuli Géza és Lukács Teréz.és a násznép.

1953. Csoportkép az "idősebbekkel".

1953. A vőlegény: Tuli Géza a "fiatalokkal"

A gazdasszonyok segítői: Makk János, Kiss József, Józó István, Józó József (katona) és ?

1953.

Házasság: 1953. Bognár János és Horváth Rózsa és a násznép.

1953.

Házasság: 1953.10.30. Juhász Ferenc és Somogyi Zsuzsanna. Esküvő: Budaörsön. Aranylakodalom: 2003.

1954.

Házasság: 1954. 02.09. Márton Gyula és Szökendi Anna.

1954.

Házasság: 1954. 05. 18. Mráv József és Pusztai Piroska.

1954. Testvér esküvő.

1954.

Házasság: 1954. 05. 18. Bogdán János és Pusztai Mária. Aranylakodalom:2004.

1954. testvér esküvő.

2004. Aranylakodalom. Bogdán János és Pusztai Mária

1954.   

 Házasság: 1954. 05.16. Kurucz Rudolf és Kercsó Margit

1954. Kurucz Rudolf és Kercsó Margit. Pécsre költöztek

1954.

Házasság: 1954. Mráv István és Szliczki Sarolta és a násznép a templom lépcsőjén.

1954. 

Házasság: 1954.09.15. Ihász Lajos és Fekete Erzsébet

1954.

Házasság: 1954. 11. 25. Lubics Géza és Dékmár Gizella

1954. 11. 25. Lubics Géza és Dékmár Gizella és a násznép.

1955.

Házasság: 1955.04. 15. Józó István és Makk Anna 

1955.

Házasság: 1955. 05. 07. Mráv Lajos és Papp Erzsébet. Aranylakodalom: 2005. Ezüstlakodalom: 2015.

1955.

Házasság: 1955. Puska József és Mráv Margit

 1955. Puska József és Mráv Margit. Aranylakodalom: 2005. Balatonlellére költöztek.,

1955.

Házasság: 1955. Mráv István és Mráv Mária és a násznép.

1955. Mráv István és Mráv Mária . Aranylakodalom:2005.

1955.

Házasság: 1955. Csepregi József és Hangyál Margit . Nem esküvői kép.

1956.

Házasság: 1955. tele. Haszonics Imre és Györkő Anna. Siófokra költöztek.

1956.

Házasság: 1956. 01. 10. Kalmer Lajos és Tóth Mária. Nem esküvői kép.

Kalmer Lajos szülei : Kalmer Károly (1891-1945.) és Noé Anna (1894-1989.) A kép készült: 1912. Somogyvár

1956.

Házasság: 1956.05.20. Tarr István és Kittlinger Éva.

1955.

Házasság:1955. Bognár Gábor és Magyar Rózsa. Elköltöztek a faluból

1955. Bognár Gábor és Magyar Rózsa

1955.. Bognár Gábor és Magyar Rózsa és a násznép.

1955. Bognár Gábor és Magyar Rózsa a gamási templomban . Eskető pap: Biczi Gyula.

1957.

Házasság: 1957.02.07. Horváth Sándor és Lubics Teréz

1957. Horváth Sándor és Lubics Teréz.

1957.

 Házasság: 1957.11. 19. Kis Mráv Gyula és Mráv Éva

1957. 11.19. Kis Mráv Gyula és Mráv Éva ( A képen: Csizmadia Lajos, Bogdán Lajos, Mráv József, Kiss Teréz, Ekhard Erzsébet, Kis Margit)

1957.

1957. Bogdán Lajos és Echard Erzsébet

1957.

Házasság: 1957. Happ Gyula és Kovács Rózsa.

1958. 

Házasság :1958.02.16. Buzsák Kiss József és Skrinyár Julianna

1958.

Házasság :1958.05.10. Mráv József és Kiss Margit

1958.

Házasság: 1958. 05. 15. Tomity István és Szabó Mária

1958. Menyasszony: Szabó Mária

Házasság:1958.05.17. Kovács Lajos és Pankovics Erzsébet.

1958.

Házasság:1958.05.29, Farkas Géza és Jentetics Teréz.

1958. Farkas Géza és Jentetics Teréz.

 1958.

Házasság: 1958. Csizmadia Lajos és Kis Teréz

1958. Csizmadia Lajos és Kis Teréz

1958. Csizmadia Lajos és Kis Teréz és a násznép.

1958.

Házasság 1958. Mráv József és Matuca Irén és a násznép. Siófokra költöztek.

1959.

Házasság: 1959.01.19. Hangyál Géza és Pintér Margit esküvője .

1959. Hangyál Géza és Pintér Margit. Látrány:esküvői menet. Aranylakodalom: 2009.

1959.

Házasság: 1959.09.12, Dr Hild József és Mráv Zsuzsanna.és a násznép.Szentgáloskérre költöztek

1959. 

Házasság: 1959.11.20. Tóth Imre és Mráv Margit.

1960.

Házasság: 1960. 02.06.  Balogh Lajos és Magyar Mária és a násznép.

1960.

Házasság: 1960.05.22. Novotni József és Somogyvári Mária

Házasság:1960.05.22. Novotni József és Somogyvári Mária és  násznép.

1960.05.22. Novotni József, Somogyvári Mária és a család..

1960.

A képen. 1960. 05. 14. Kis Mráv István  és György Aranka és a násznép.

Házasság 1960. 05. 14. Kis Mráv István György Aranka

1960. 05. 14. A templomban. Kis Mráv István,  György Aranka, az eskető pap: Biczi Gyula

A képen: 1960.. György Aranka, szüleivel, testvérével.

1960.

 Házasság: 1960. Palancsa József és Magyar Teréz és a násznép.

HÁZASSÁGI ESKÜ:

Először a vőlegény mondja el az esküt, majd a menyasszony.

Pap: Most pedig, ősi magyar szokás szerit, esküvel is erősítsétek meg azt, amit az imént egymásnak ígértetek! Tegyétek ujjatokat a feszületre, és mondjátok utánam az eskü szavait! (Vagy olvassátok fel az eskü szavait)

Isten engem úgy segéljen, Nagyasszonyunk a boldogságos Szűz Mária és Istennek minden szentjei,

(csak a vőlegény) hogy a jelenlévő N.-t szeretem, szeretetből veszem feleségül

(csak a menyasszony) hogy a jelenlévő N.-t szeretem, szeretetből megyek hozzá feleségül.

Isten rendelése szerint, az Anyaszentegyház törvénye szerint, és hogy őt el nem hagyom holtomiglan-holtáiglan semmiféle bajában.

Isten engem úgy segéljen!

 32. Fejes János  - Gilice Mária 1943.

 1941.

Házasság: 1941. 02. 12.. Horváth Géza és Somogyvári Margit. Aranylakodalom 1991.

1941.

Házasság: 1941.11.21. Mráv István és Makk Anna. Mráv István meghalt a II. világháborúban.

1941.

Házasság: 1941. Dékmár Mihály és Szentes Mária. Nem esküvői kép.

1942.

Házasság: 1942. 05. 30. Kovács József és Hangyál Julianna. Aranylakodalom: 1992.

1942.

Házasság: 1942. 05. 30. Gazdag János és Krizbacher Mária

1942. 

Házasság: 1942.10.02.  polgári ,1942. 11.25. templomi esküvő

Házasság:1942.11.25. Nem esküvői. kép Fejes István és Kiss Mária

1943.

Házasság: 1943. Fejes János és Gilice Mária .Balatonboglárra költöztek.

1943.

Házasság: 1943. 02. 04. Oláh József és Györkő Mária

1944.

Házasság: 1944. 01. 18. Csordás István és Bodor Rózsa. Aranylakodalom: 1994. Ezüstlakodalom: 2004.

Házasság.1944..01.14. Csordás István és Bodor Rózsa és a násznép.

1994. Aranylakodalom. 

 2044. Ezüstlakodalom. /60 éves/

1944.

Házasság:1944. 10. 23. Horváth József (Hollós) Kiss Mária ( Csöndes). Nem esküvői kép.

1945.

Házasság: 1945. 10. 02. Honti Lajos és Kiss Anna. Nem esküvői kép.

1946.

Házasság: 1946. 05. 04. Puska Ferenc és Bolevácz Mária. Aranylakodalom: 1996.

1946. Vőfélyek és koszorúslányok.

1946.

Házasság: 1946.01. 15. Makk János és Csordás Matild. Nem esküvői kép.

1947.

Házasság: 1947.02. 01. Ménküs Lajos és Csóbor Irma.

1947.

Házasság: 1947. 02.15. Bogdán István és Gelencsér Rózsa. Aranylakodalom: 1997.

1947.

Házasság: 1947. 05. 10. Lukács Lajos és Paldesz Mária. Aranylakodalom: 1997. Ezüstlakodalom: 2007.

1947.

Házasság: 1947. Pankasz József és Kovács Mária      

1947.

1947. 10. 14. Kovács József és Pektor Mária lakodalma és a násznép.

Házasság: 1947. 10. 14. Kovács József és Pektor Mária

1948.

Házasság: 1948. február. Fábos József és Bogdán Rozália.

 1948. Fábos József esküvőjén, násznép a templom előtt.

1948.

Házasság: 1948. 04. 06. Horváth Imre és Konkoly Ida

1948.

Házasság: 1948.10. 23. Makk Lajos és Hederics Mária

1949.

Házasság: 1949. 05. 17. Sárközi István és Durcsán Mária

1949. Sárközi István és Durcsán Mária. Násznép a templom előtt.

1949.

Házasság: 1949. 05. 28. Paksy Lajos és Baráth Ilona. Budapestre költöztek.

1949.

Házasság: 1949. 07. 09. Csordás József és Makk Mária.

1949.

 Házasság: 1949. 08. 20. Kéri Sándor és Makk Anna

1949.

Házasság: 1949. Hangyál János és Bene Rózsa. Barcsra költöztek.

1949.

Házasság: 1949. Csutorás Ferenc és Sekoli Mária. Násznép a lakodalmas háznál.

1949. Csutorás Ferenc és Sekoli Mária.

1949. Kép a szülőkkel.

 1949. Esküvői menet. Csutorás Ferenc és Sekoli Mária

1949.

 Házasság. 1949. Sárközi Ferenc és Magyar Margit: Aranylakodalom:1999.

Házasság: 1949. Sárközi Ferenc és Magyar Margit.

1949. Násznép Sárközi Ferenc lakodalmán

1949.Sárközi Ferenc Magyar Margit esküvője.Násznagyok: Durcsán Lajos és Kiss Lajos.Gamás.

1949.

Házasság: 1949. 11. 19. Bene Lajos Bogdán Margit 

1949.

 Házasság:1949. 12. 17. Juhász László és Gelencsér Mária. Somogyjádra költöztek.

1949. 

Házasság: 1949. Becsei Gyula és Kalmer Julianna. Nem esküvői kép.

1950.

 Házasság. 1950. 05. 16. Happ Géza és Bodor Ibolya. Aranylakodalom: 2000. Ezüstlakodalom. 2010.

1950.05.15. Happ Géza és Bodor Ibolya a lakodalmas háznál.

2000. Aranylakodalom. Happ Géza és Bodor Ibolya. Gamás

2010. Ezüstlakodalom.

 1950.

 Házasság: 1950. Galabár József és Balogh Margit

 Házasság: 1950. Galabár József és Balogh Margit

1950. 

Házasság .1950. kb. Balogh Ferenc és Tóth Anna. Nem esküvői kép.

ELŐSZÓ:

„ Nagy lakodalmat csaptak, máig is élnek, ha meg nem haltak.” Ezeket a szavakat olvashattuk a mesék végén. De az emberek élete egyszer véget ér. Emlékük gyermekeik, unokáik, rokonaik, szomszédaik, barátaik körében marad meg.  A mondat eleje igaz, erről tanúskodnak az összegyűjtött esküvői képek. Ám az idő múlásával a falu lakóinak nagy része a temetőbe költözött. A róluk szóló emlékek ott lapulnak az albumokban, félre tett dobozokban. Az utódok ritkán veszik elő, hiszen a rohanó időben fontosabb dolguk is akad. De őrzik, s ha kell, régi kedves emlékek kerülnek elő. Gondoltam, összegyűjtöm azokat a képeket, melyek életük e fontos eseményét: az esküvőt, lakodalmat jelenítik meg. Ma már a modern technika segítségével életünk szinte minden pillanatát meg tudjuk örökíteni. Nem így volt régen. Sok helyen fényképész hiányában nem készült felvétel. Ha fényképeztek, általában a meghívott vendégekről a templom előtt, vagy a háznál készült a kép. A műtermi képek általában a lakodalom után készültek, amikor az ifjú párok elmentek a városban lakó híres fényképészekhez. A csoportképek mesélnek a faluban élő emberekről. Remélem, sokan kedves ismerősöket találnak köztük. Valamikor ők alkották a falu színe-javát. Itt születtek, házasodtak, dolgoztak, alapítottak családot, neveltek gyermekeket és találtak örök nyughelyet a helyi temetőben. Természetesen azok kerültek a gyűjteménybe, akiknek a leszármazottaival sikerült felvenni a kapcsolatot. Szívesen fogadok még képeket.

    1900.

A képen Csordás István és Buzsáki Erzsébet.

Házasság: 1900.01.30. Csordás István és Buzsáki Erzsébet. Nem esküvői kép.

1911. 

Házasság: 1911. 07. 23. Varga József és Gréczi Rozália.  Nem esküvői kép.Amikor a férfiak bevonultak katonának a fényképésznél készíttettek közös képet. Varga József életét vesztette az I. világháborúban.

 1920.

Házasság:1920.11.18. Lubics György és Lubics Mária

1922.

Házasság: 1922.05.02. Konkoly Antal és Somogyvári Aranka

1923.

 vőlegény: Lukics János menyasszony: Horváth Mária Lakhely: Somogygeszti

Gyermekeik Lukics Mária és Lukics József

A kép tulajdonosa: Bene Györgyné. A képen Bene Ferencné sz. Lukics Mária szülei .láthatók.

1924.

Házasság. 1924.01.29. Bodor István és Szökendi Mária. Nem esküvői kép.

1925.

Házasság: 1925. Csóbor József és Deák Anna

1926. 

Házasság: 1926.02.09.  Hangyál Géza és Szliczki Mária. Nem esküvői kép.

1926.

Házasság: 1926.05.01. Pektor János és Makk Rozália.

Nem esküvői kép.Amikor a férfiak bevonultak katonának a fényképésznél készítettek közös képet. Pektor János életét vesztette a II. világháborúban.

1930.

Házasság: 1930. Kovács József és Varga Margit

1930.

Házasság:1930. április Durcsán Lajos és Csordás Mária.  Aranylakodalom: 1980.

1933. 

Házasság:1933.01.24. Pusztai István és Szökendi Julianna

1933.

Házasság: 1933.01.07. Kalmer János és Takács Anna.Nem esküvői kép.

1934.

Házasság: kb. 1934. Léber István és Balogh Julianna

1935.

Házasság: 1935.06.11.  Borosits József és Kovács Mária.Nem esküvői kép.

1936.

Házasság: 1936.06.28. Fekete István és Buzsáki Anna. Esküvő Polányban.

1936.

Házasság: kb 1936.  Mráv Lajos és Banó Katalin. Nem esküvői kép.

1937.

Házasság: 1937. Tihanyi István és Miklós Mária. Székesfehérvárra költöztek.

1939.

Házasság: 1939.11.07. Gergely István és Szökendi Rózsa

1939.

Házasság: 1939.06.04. Bene János és Török Rózsa

Bene János és Török Rózsa

1939. Vőfélyek Bene János lakodalmában. 

A képen: Bene Lajos, Mráv János, Fehér Mátyás, Happ József, Bene Ferenc, Happ Géza

1940.

Házasság: 1940.11.25. Kiss Ferenc és Csordás Teréz

1940. A násznép Kis Ferenc és Csordás Teréz lakodalmában.

Egy régi kataszteri térkép 1859-ből

Gamás Településszerkezet –építészet

„Eredetileg kétutcás település, fésűs betelepítettségű, a beltelkek  600 négyszögölesek. A lakóházak keskenyebb felükkel néztek az utcára, a ház eleje és vége sátortetős "farosa" és  zsuppfedésű volt. Előfordult elől félig csapott tetejű, "félfaros" is, amelynél a tető deszka oromzatban végződött. Ilyenkor a mestergerenda kinyúlt a ház elején és szépen érvényesült felette a deszkaoromzat.  A helynévgyűjtésből kiderül, hogy két része volt a községnek, egy-egy rész szinte önállóan élte, irányította napjait.”

Forrás: Knézy Judit gyűjtése

    Valószínű Főső rész és Asó rész volt a két községrész neve, de emlegetnek Kűső és

    Beső sort, mint legrégebbi részeket is. Mindenesetre a helynévgyűjtésből derül ki,

    hogy a Főső rész volt az egyik falurész, valószínű az Asó a másik pl. Asó kert, Asórét.

    Egy időben külön önkormányzatuk is volt. pl. Főső bolt, Főső iskola.

   Forrás: Knézy Judit gyűjtése. 1971. Gamás: régi házak.

Lakóház. Elhagyott favázas, oldaltornácos zsuppos lakóház a falu szélén. Díszes deszkaoromzatú, zsalugáteres ablakai egykor módos gazdára utalnak

Zsuppos ház, egy kis ablakkal, tornác nélküli, deszkaoromzata egyszerű, szegény gazdára utal.

Knézy Judit gyűjtéséből 1971.

Zsuppos lakóház középső bejárattal.

A ház: Kolozsvári utca 16. (Jurcsik ház,majd Lukács Lajos háza)

A legtöbb ház zsupptetős, tornácos, oszlopos szerkezetű. Így nézhetett ki.

A kép illusztráció.

„Néhány régi házba minden helységbe külön ajtó vezetett, az még a füstös konyhás tüzelőberendezésnek felelt meg.  A füstös konyha ajtaja alsó és felső részből állt. /kettős konyhaajtó/ Ahol szabad kéményt építettek és a konyha előtere nem volt már füstös, átépítették a házat
egyetlen bejáratúra. A konyhából nyílt az első és hátsó szoba. Egyetlen szoba esetén a kamra bejárata. Ablak csak a szobán volt elől kettő, esetleg oldalt egy, ritkábban a kamrán egy nagyon kicsiny. A rangosabb házak még több generációs nagycsaládnak készültek nagyobb méretű szobával.„

 A kép illusztráció.

Berendezés -bútorok:

"A konyhában kemence, a sarokban katlan és a kemence körül sárpadka volt, ami nyílt
tűzhelyül és ülésül is szolgált. A meglévő kemencék már inkább téglából készültek.

A szobában korábban szemeskályhák voltak, amelyeket a konyhából fűtöttek.  A bútorzatból fennmaradtam néhol barokkos hátú, esetleg áttört díszű hátas székek, mély fiókú asztal, sarokpad pár, csak faszeggel rögzített keményfa vagy puhafa ágy, falba épített polcos tároló,  "kászli", szenteket ábrázoló üvegfestmények.szentképek., a fiókos sublóton további tárgyai a katolikus népi vallásosságnak."

Telt, múlt az idő. A fák megnőttek, a gyermekek iskolába mentek.  Marika óvó néni férjhez ment, és elköltözött a faluból.  A dadusok és a konyhai személyzet is változott. Új kisgyerekek iratkoztak be az óvodába. Róluk szól a következő összeállítás.

Óvónő: Dombai Edit dada: Balogh Margit, konyhai személyzet: Balogh Lajosné

Színdarab: A kiskakas gyémánt félkrajcárja

kiskakas: Mráv Edit török császár. Horváth Terézke

Szereplők:

Óvónő :Dombai Edit, dada: Balogh Margit konyhai személyzet: Balogh Lajosné

Óvónő: Dombai Edit, dada Balogh Margit

Óvónő: Dombai Edit, dada: Német Lászlóné , Balogh Lajosné

Óvónő: Bene Erzsébet

Óvónő: Happ Beáta, dada: Csutorás Marika, konyhai személyzet. Balogh Lajosné

Óvónő: Bertók Erika, konyhai személyzet: Balogh Lajosné

Óvónő:Sárközi Tiborné sz Bertók Erika, dadusok:Bene Györgyné, Németh Lászlóné sz. Csutorás Mária

ÓVODA

A faluban 1957-től működik óvoda. Az épület a Széchenyi utcában található. A tanácsrendszerben egy magántelek megvásárlásával épült rá az új óvoda épülete, melyben egy pedagógus lakás  is helyet kapott.  Régen a falvakban általában egy háztartásban éltek a szülők, nagyszülők, dédszülők. A kisgyermekek ellátásával, neveléséven főleg a nagyszülők foglalkoztak, mert a szülők a mezőgazdaságban dolgoztak nap közben.  A termelőszövetkezetek megalakulásával, a nők munkába állásával szükségessé vált a gyermekek elhelyezése. Egyre több óvoda alakult a falvakban. Az óvodában dadusok segítették az óvónők munkáját. A konyhai személyzet gondoskodott az étkeztetésről.

Találtam egy régi képeslapon fényképet az óvoda épületéről. Még fák sem voltak az udvaron. Érdekessége, hogy látszik a szomszéd ház: a Zádori család lakott ott. Az ő kéményükön fészket rakott  egy gólyapár, mely hosszú évekig visszajárt. A másik gólyacsalád a Fő utcán fészkelt.  Már rég óta nincs a faluban gólyafészek sajnos.

Az óvoda épülete,a szomszéd házon gólyafészek.

Óvodavezetők:

Somogyvári Mária

Dombai Edit -Lőcze Zoltánné

Bene Erzsébet

Happ Beáta 193-1976.

Sárközi Tiborné – Bertók Erika

Makk Rita –Sütz Dezsőné

Képek az óvodai életből.

Óvónő:Somogyvári Mária, Dadus:  Jung Jánosné (Irma) és Fábos Józsefné (Rózsa)

Ebéd az oviban: Csepregi József, Laki István, ??? Fekete Jutka

Óvónő: Somogyvári Mária, dadus Balogh Margit, konyhai személyzet: Fábos Józsefné

Ebédelés az oviban: Horváth Irén, Orsolics Magdolna, Horváth Erzsébet, Józó István

Ünnepi műsorok.

Szeretjük az óvó nénit!

A falu életében nagy szerepet játszott a posta. Leveleket, képeslapokat, táviratokat továbbítottak, pénzeket utaltak, újságokat kézbesítettek a megrendelőknek. Innen lehetett telefonálni és csomagot feladni. Régen a postáskisasszony munkája előkelő foglalkozásnak számított.  A kis ablak előtt egy pad állt, mert a gyerekek csak erről érték fel az ablakot. Volt még egy asztal is, melyen címzéseket hiányos adatokat lehetett pótolni. A postai kézbesítő vitte a leveleket a falu lakóinak

Postamesterek:

1. özv. Hegyi Jánosné sz. Salamon Mária 1925.

 Róla a következőket tudjuk:

„ Magyarkeszin született. A Magyar Királyi Pósta szolgálatába 1921-ben lépett Magyarkeszin.1925-ben Gamásra helyezték, mint helyettes póstamesternőt. Jelenleg kinevezett póstamester. Néhai férje erdész volt, végig küzdötte a háborút, 2-szer sebesült, a háborúban szerzett betegségben 1921-ben halt meg.” 

2. Gombkötő Mária
3. Debnár Gyuláné
4. Ivanics Anita

Az épület a falu központjában található. Elnevezése a társadalmi rendszerek változásával módosult.

1. Községház
2. Tanácsház 1950.
3. Polgármesteri Hivatal 1989. Gamás Község Önkormányzata

A községháza épületében működött a jegyző és adóhivatal. A híreket az épület tetejére szerelt hangos bemondó segítségével közvetítették, annak érdekében, hogy mindenkihez eljussanak a legfontosabb információk. Ugyanakkor a kisbíró végigjárta a falu utcáit, dobszóval jelezte az itt létét és hangosan felolvasta az aktuális híreket. A kisbíró feladatát hosszú éveken át Gelencsér László végezte. A hangos bemondón néha zenét is közvetítettek. A falu jó fekvése miatt ez messzire elhallatszott. A községházán történtek meg a polgári esküvők is.  Az épület mellett egy nagy buszgarázs állt. Mert reggelente öt óra körül innen indult az autóbusz Felsőmocsoládra, ahonnan a vonatok közlekedtek.  A buszsofőr általában helyi lakos volt. Egy időben a könyvtár is helyet kapott falai között. Napjainkban felújították, modernizálták, napelemmel látták el.

Tanácselnökök voltak:

  Balogh Lajos - tanácselnök

  Bérdi József - tanácselnök

  Jeszenszky János - tanácselnök és polgármester

  Tóth Péter -polgármester

Egy régi kép a Tanácsházról , tetején a hangosbemondó.

Forrás: Aigner Anikó

Napjainkban.

Arcképcsarnok:

Balogh Lajos tanácselnök	Bérdi József tanácselnök	Jeszenszky János tanácselnök  és polgármester	Tóth Péter polgármester

Állatorvos:

Előszó:

„Az állatorvos dolga, ha gyógyítással foglalkozik, nagyjából ugyanaz, mint az orvosoké, de azért vannak jelentős különbségek. A klinikus állatorvos önmagában több szakorvosi teendőt is ellát, így belgyógyász, sebész, sőt radiológus és patológus is lehet egy személyben, az adott körülményektől függően. A feladatai közé tartozik az is, hogy ha szükséges, ivartalanítsa (kiherélje, kimiskárolja vagy sterilizálja), és néha az is, hogy elaltassa az állatokat. Az állatorvosok között azonban sokan vannak, akik nem közvetlenül az állatok gyógyításával foglalkoznak, hanem az élelmiszer-előállítás területén ügyelnek arra, hogy az emberek elé csak biztonságos termékek kerülhessenek fogyasztásra, vagy az állatorvosi gyógyszerforgalmazásban dolgoznak, netán kutatómunkát végeznek egy intézetben.”

1. Szkutva József
2. Aigner Géza 1954-1978.

 Aigner Géza: 1895. 12. 17-én született Csurgón. Édesanyja Vajda Ilona

Felesége: Babits Ilona

Gyermekei: Anikó /1946./, Szilvia /1949./

A háborúban alhadnagyként szolgált a 2. honvéd tüzérezrednél. Hazatért a háborúból.

Halála: 1978. Keszthelyen temették el.

Gamás község állatorvosa volt.

Életrajza:

1914. Gimnáziumi tanulmányait a Református Gimnáziumban Csurgón végezte. 1914.
1915. Beiratkozott a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolára.1915.

1920-21-ben állatorvosi diplomát szerzett.

1921-23. Kunszentmiklós körzeti állatorvosa.

1924-45-ig a csurgói körzet körállatorvosa.

1946-tól Iharosberény és Berzence körállatorvosa.

1953-1978-ig Gamás község állatorvosa. 25 évig

2021-ben érdemei elismeréséért emléktáblát kapott, melyet egykori lakásának falán helyeztek el.

Tudományos munkája:

• Részt vett a lovak fertőző kevés vérűségének felszámolásában.
• A sertéspestis elleni szimultán oltások beadásában.
• A Gamáson fellépett száj és körömfájás elleni harcban. Karantént rendelt el.
• Felszámolta a szarvasmarha állomány TB fertőzését.
• Felvilágosító előadásokat tartott a gazdáknak az állatbetegségekről és a védekezésről.
• Megszüntette a gyermek fejő-meleg tejjel itatását, így emberi betegség nem történt.
• A baromfipestis elterjedését karanténhoz kötötte, megelőzve a tovább terjedést.

Munkájáért állami kitüntetésben részesült.

A faluban gyógyította az állatokat. Elvégezte a kötelező oltásokat, teheneken, lovakon, szarvasmarhákon, sertéseken. Kiss József segítette a munkájában Felesége részt vett a falu kulturális és vallási életében. Lányai Anikó és Szilvia a helyi iskolában tanultak. Anikó, a Somogyiak Barát Körének aktív  tagja.A falu népe tisztelte, és szerette a családot. Régi képek tanúskodnak arról, hogy milyen sok lakodalmas képen felismerhetjük Őket, mint meghívott vendégek.Anikó édesanyjának köszönhetően rengeteg fénykép maradt meg, mellyel hozzájárultak a múlt feltárásához. Hálásan köszönöm nekik.

Dr Aigner Géza a gamási lakásuk előtt.

Dr Aigner Géza Kiss József segédjével.

Télen- nyáron munkában.

 Felesége: Babits Ilona egy falusi rendezvényen.

A képen: Aigner Gézáné, Aigner Szilvia Deák Mihály, Pasztatics néni

Temetés Keszthelyen

2021-ben érdemei elismeréséért emléktáblát kapott, melyet egykori lakásának falán helyeztek el. Beszédet mond: lánya, Aigner Anikó.

GYÓGYSZERTÁR:

Gyógyszertár régen.

A gyógyszertár 1931-től kezdte működését a faluban dr Révfalvy Gáspár orvos szolgálati ideje alatt. Vezetője: Schmied József gyógyszerész lett. Róla a következőket tudjuk:

„Segítő Mária” gyógyszertár. Tulajdonos: Schmied József gyógyszerész. Életrajza:

Schmied József: Krasznabélteken született 1898-ban, érettségit Zilahon tett 1916-ban, a gyógyszerészi oklevelét Szegeden szerezte 1922-ben. Szülőfalujából 1920-ban jött el az oláh megszállás miatt. Az oklevél elnyerése után 1923-ban Szatmáron és Nagykárolyban működött, 1931-től a helyben gyógyszerész. A háború alatt az orosz, olasz és francia fronton küzdött, mint hadnagy. A nyugat-magyarországi felkelésben Budaházy százados vezetése alatt részt vett 1921. októberig.

Gyógyszerészek:

Schmied József

Schneiderné - Sárika néni

Szűcs Imre

Juhász Károly

Huszár Edit asszisztens

Fodor Zsuzsanna Emőke sz. László Zsuzsanna       

Az 1950-es években Az állatorvosi lakás végén, a fehér ajtónál működött a gyógyszertár: Schneiderné- Sárika néni gyógyszerész vezetésével.

Napjainkban az önkormányzat szálláshellyé alakíttatta át.

A falára dr Aigner Géza állatorvos emléktáblája került. 2021..

A falu gyógyszertára:

Fodor Zsuzsanna Emőke sz. László Zsuzsanna gyógyszerész vezetésével évekig szolgálta a betegeket. Hirtelen és váratlan halálával a gyógyszertár bezárt.

Orvosi ellátás.

Községi orvosok:

1905. dr Raffaisz Gáspár

"Gesztiben született 1902-ben, egyetemi tanulmányainak elvégzése után Pécsett a belgyógyászati és gyermekklinikai sebészeti osztályon, mint klinikai orvos 3 évig működött. Jelenleg helyben községi orvos./ 1905./"

1924. dr Léh Jenő

1929. dr Révfalvy Gáspár /Gamás lélekszáma: 2351/

A képen: Biczi Gyula esperes és dr Révfalvy Gáspár orvos

1954-1956. dr Lakos Károly  (Meghalt a forradalom és szabadságharcban Budapesten)

 dr Szekeres László  1957- 1964. (Elköltözött Balatonkereszttúrra)

dr Havassi József 1965-1992.

dr Rákóczi László 1992-

BÁBA

A bába szülést segítő és a gyermekágyas asszonyt és újszülöttet ápoló nő. Ők voltak legtöbben: sok tapasztalattal, de kevés elméleti tudással rendelkeztek, a szülés körüli rítusok és hagyományok náluk előnyt élveztek. Cédulás bábák: a későbbiekben az úgynevezett másodrendű képzésű bábák csoportját alkották. Okleveles bábák: ez volt a legkisebb létszámú, elméletben és gyakorlatban is képzett csoport.

Az 1950-es évektől Magyarországon  egyre inkább kötelezővé vált a kórházi, szülőotthoni szülés, így az önálló bábaság intézménye az évtized végére megszűnt.

1. bába: özv. Singer Mórné sz. Fucks Anna I. bába II. bába. 1929. körül.

"Singer Mórné született: Fucks Anna 1879. február 20-án született Fucks Móricz és Stern Jozefina gyermekeként. Születési helye: Gige. Lakhelye: Gamás, Temesvári utca 6. volt.  Férje: Singer Mór. Deportálták.Halála: 1945. 01. 15-én. Auswitz.  /anyakönyvi bejegyzés /"

2. bába: Gelencsérné sz. Györkő Teréz 40-es 50-es évek

3. bába Iszló Lászlóné 50-es évek után.

Az orvosi rendelő régen

Az orvosi rendelő napjainkban.

 Felújítás 2015.

2016. 10.23. Emléktábla kerül a falára.

 2017. dr Havasi József emléktáblája.

Előszó:

1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvény- tervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is.

Termeltetett, hitelezett, feldolgozott, kis és nagykereskedett, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és városokban egyaránt.

Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a HANGYA, amely gazdasági alapról indult ki és legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban.

Az 1945 után bekövetkezett kommunista hatalomátvétel és az azt követő törvénytelenségek, így az államosítás során az összes HANGYA vagyon kártalanítás nélküli, lefoglalásra került. A vidéki HANGYA boltokat és telephelyeket főként a földműves-szövetkezetek, majd később az ÁFÉSZ néven alakított szövetkezeti jellegű társaságok tulajdonába adta az állam, formálisan ügyelve, de tartalmilag erősen korlátozva a tagok demokratikus döntéshozatali lehetőségét.

1924-es adatok szerint már említik a Gamási Hangya fogy. és ért. szövetkezetet.

VEZETŐI, MEGALAPÍTÓI:

Hitelszövetkezet. Elnök: Biczi Gyula

Hangya Fogy. Szövetkezet. Elnök: Biczi Gyula

Üzletvezető: ifj. Kittlinger Ferenc /életrajz/

ifj Kittlinger Ferenc:

"Helyben született 1896-ban hentes és mészáros. atyjánál 1913-ban szabadult fel.  A háború alatt helyben a Margit malom könyvelője volt 1922-ig, azután a Hangya üzletvezetését vette át, mely hivatását ma is betölti.

 A Hitelszövetkezetnek 1929-től könyvelője."

1972-ben halt meg. A helyi temetőben nyugszik.

ifj Szökendi János

Helyben született 1885-ben. 23 kh. birtokán gazdálkodott. A község képviselő testületének tagja. A Hangya Szövetkezet alapító és igazgatósági tagja.

1931. Steffler Géza tanító - Hangya Szövetkezet- ügyvezetője.

1945 után ÁFÉSZ majd TAKARÉKSZÖVETKEZET

1963: a Takarékszövetkezet vezetője: Fekete József

A Takarékszövetkezetben dolgoztak: Paksi Lajosné, Lubics Gézáné . Megszűnt.

Az épület története: A háború előtt izraelita imaházként működött. Napjainkban vendégház.

Takarékszövetkezet régen.

Napjainkban

1947. július 7. Villám csapott a templom tornyába és leégett.

Valakinek sikerült lefényképeznie a tragédiát. A kép készítője ismeretlen. Kiderült, hogy a tejcsarnok melletti házban lakó Paksi Lajos nevezetű ember készítette, aki amúgy lakodalmakat  is megörökített.

Toronyépítés a tűz Után.

Ilyen volt a tűzvész előtt. 1896.

 Ilyen lett utána. Évszám: 1947.

A falu népe összefogott és segített az újjáépítésben. Középen: Biczi Gyula esperes

A templom napjainkban.

TŰZVÉSZ GAMÁSON 1956. augusztus 10.

Forrás. Somogy Néplap 1956.aug. 12.

Előszó:   

Az 1500-as évektől a települések nagy részét bakterek (őrök) vigyázták, akik éjszakánként óránkénti kiáltással figyelmeztették az embereket az idő múlására, sőt arra is, hogy a vízre és a tűzre legyenek kellő tekintettel. Tűz esetén kötelességük volt az emberek riasztása.

Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Tűzoltóság létrehozásában gróf Széchenyi Ödön. Kezdeményezésére a Pesti Önkéntes Tűzoltóság alapszabályát 1866-ban jóváhagyták, de csak 1869-ben tudta csapatát begyakoroltatni.

Az 1888. évi tűzrendészeti kormányrendelet

Fontos lépés volt a rendelet megjelenése a tűzoltásügy jogi szabályozása szempontjából. A legjelentősebb rendelkezése az volt, hogy tűzrendészeti szabályrendelet kiadására kötelezéssel felelőssé tette a település önkormányzatát a tűzvédelemért.

A nagyobb uradalmakat is kötelezhették a szükséges tűzoltószerek beszerzésére és tartására. Kötelezték a legalább 300 lakóházból álló községeket egész éven át tartó éjjel-nappali tűzoltókészenlét (ügyelet) biztosítására. Feladatuk tűz esetén a riasztás, a tűzoltószerek készenlétbe helyezése és a legelső tűzvédelmi és mentőintézkedések megtételéről való gondoskodás volt.

1936. évi X. törvénycikket. Kimondta a háború előtt szervezett összes tűzoltóság és a tűzrendészeti felügyelőség megszüntetését. Megszüntette továbbá az önkéntes tűzoltó testületeket, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetséget és a törvényhatósági tűzoltószövetségeket. A tűzoltóságok vagyonát a fenntartó községre, városra, a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségét az államra, a törvényhatósági tűzoltószövetségekét a törvényhatóságokra ruházta át. Ez előrevetítette a tűzoltóságok teljes körű államosítását.

Önkéntes Tűzoltó Egyesület: parancsnok Gamáson: Hangyál Géza 1931-től

Egy régi képen a falu Fő utcája akácsorral.

Tűzoltó szertár: A felső iskola mellett eléggé leromlott állapotban látható. Az épületet lebontották, Napjainkban játszótér van a helyén.

A szertárat áttelepítették a tanácsház udvarára.

Csak a tűzoltó fecskendező maradt meg, kezdetben az iskola udvarán, jelenleg a lebontott mozi bejáratánál látható.

MOZI

Építtetője és tulajdonosa: Szökendi József (szamaras) volt.

A mozit államosították 1945-ben.

Mozigépész: Fülöp Kálmán

Ez a pár fotó maradt emlékül róla. Az egyiket a templomtoronyból fényképezte Farkas Géza. A mozi mellett volt az alsó iskola, szemben vele a templom. Egy kis köz (utacska) vezetett a belső utcákba. Az oldalán levő ablakba plakátok hirdették a műsort. A bejárati lengő ajtó melletti ablaknál a jegypénztárban, lehetett jegyet venni, az én időmben 2 forintért.

A mozi oldala vészkijárattal.Szemben a templom , mellette az alsó iskola.

A képen Gelencsér Rózsa és Hederics Mariska a mozi előtt.

 Hetente csak egy alkalommal, vasárnap és ünnepnapokon működött, s egyszerre kétszáz főt tudott befogadni. Télen vaskályhával fűtötték. Hosszú támlás fapadokon ültek a nézők.  A padok előtti színpadi emelvényen, melynek szélén függöny is volt, színdarabokat is adtak elő. A háború előtt vetítették a régi magyar filmeket.

1950-es években a filmválaszték csekély volt, eleinte túlnyomórészt szovjet, magyar filmeket és más szocialista országok alkotásait vetítették, a műsor előtt filmhíradókkal. A hatvanas évektől indult meg a változás, már nyugati filmeket is vetítettek. Ahol csak lehetett, átálltak a szélesvásznú üzemmódra. Egyre több nyugati film is mozikba került, a mozi újra fontos szórakozási lehetőséggé vált.

Az 1960–1970-es években a mozi virágkorát élte. A nézőtéri székek cseréje is megtörtént.

Népszerűsége nagyot csökkent a televízió megjelenésével.

Az épület állaga megromlott. Sajnos lebontották. Helyén ma parkoló van.

A villanyoszlop a helyén maradt, mögötte volt a mozi.

A mozi bejárata, előtte esküvői menet.

Ez a kép egy másik gyűjtésből került elő, melyen látható a mozi épülete, melyből megtudhatjuk , hogy Petőfi mozi nevet viselte, ami később nem került vissza az oldalára. Jól látható az alsó iskola oldalfala is.

1949. Csutorás Ferenc és Sekoli Mária esküvője.

Néhány adat a tulajdonosról:

Szökendi József: 1905.08.25. 30-án született Gamáson, Szökendi István és Kis Rozália gyermekeként.

Felesége: Csordás Rózsi 1926. aug. 28-án kötöttek házasságot Gamáson

Gyermeke: Sándor /1927./

A háborúban harcolt. Hadifogságba került Oroszországba. 1948-ban tért haza.

Kuláklistára került. Kitelepítették Antal-pusztára. Hazatért.   Testvére ügyvéd lett. Unokái: Zita és Andrea.

1990-ben halt meg. A helyi temetőben nyugszik.

 SZOLGÁLTATÁSOK IPAROSOK NŐI SZABÓ

Szabó Irén női szabó (1920-2009.)

Szabó Irén 1920-ban született Gamáson Szabó György és Zsuberács Irén gyermekeként. Ikertestvére Szabó Gyula. A gamási iskolában tanultak. Varró műhelye a családi házukban volt. Szüleivel egy háztartásban élt.

 Szabó Irén (Incike néni) oklevele 1968.

A képe : Szabó Irén fiatalkori képe

Varró tanfolyam : vezette: Szabó Irén (Incike)

A falu fiatal asszonyinak, lányainak varró tanfolyamot tartott. Vezette: Szabó Irén

Ülő sor: Bogdán Lajosné-Eckhard Erzsébet,  Bíró Lajosné- Bogdán Mária, Szabó Irén, Hangyál Béláné- Kovács Mária, ???,

Álló sor: Mráv Lajosné- Papp Erzsébet,Ihász Lajosné, Kemény Béláné- Jováncai Emerenc, Balogh Lajosné- Magyar Mária,  Palancsa Józsefné -Magyar Teréz

Pavisa Ferencné, Mráv Józsefné –Kiss Margit, Horváth Margit, ???. Horváth Ilona, Orsolics Józsefné- Rabóczki Margit

A képen: Incike néni családjával, rokonaival, testvérével és az ő gyermekeivel.

Édesapja: vitéz Szabó György. Foglakozása: bognár

"A bognár (más néven kerékgyártó, szekérgyártó, vagy kerekes) kerekek készítésével foglalkozó kisipari kézműves."

Szabó György vitéz: 1886. október 21-én született Gesztiben Szabó György és Dávid Julianna gyermekeként.  Foglalkozása: bognár.

Felesége: Zsuberács Irén 1919. november 29-én kötöttek házasságot Gamáson.

Gyermekei: Irénke /1920-2009./ Gyula ikrek /1920./

A háborúban t.szakaszvezetőként szolgált a17. gyalogezredben.

1924. jún. 15-én vitézségi érmet kapott Budapesten.

 1970-ben halt meg. A helyi temetőben nyugszik.

Sírjuk a helyi temetőben.

Tejtermék-kereskedők:

1. Weisz Gábor

2. Lázár István

3. Fehér László

4. Gelencsér Tamás

5. Makk Géza

TEJCSARNOK:

„Helyiség, melyben a tejet a termelőktől átveszik, összegyűjtik és árusítják, elszállítják. Korán reggel és este viszik a tejcsarnokba a tejet. „

A tej részben a közeli városokban és részben a tejszövetkezeteknél nyert elhelyezést.

Volt egy kiskönyv, amiben az átvett mennyiséget beírták, és minden hónapban egyszer kifizették az érte járó összeget. A tejnek megmérték a zsírfokát is, és annak alapján fizettek.

Már nagyon régen felszámolták a tejcsarnokokat és már tehenet is csak elvétve tartanak a szülőfalumban.

A régi tejcsarnok képe kívülről. A képen Hős Ibolya, mint postás.

Forrás: Szabó Rózsa Tejszállítás a tsz istállóból..

Napjainkban: magánlakás.

SZÓRAKOZÁS: Cukrászda, Presszó

A falu lakóinak, de különösen a gyermekek örömére cukrászda is működött a faluban, mert nyáron itt lehetett fagylaltot kapni. Ötven fillérbe került egy gombóc. Később egy, majd két forintra emelték. A cukrászda a kocsma helyiség jobb oldalán, a Hősök szobra mögött, két nagy gesztenyefa árnyékában húzódott. Előtte, lebetonozott részen asztalok, székek, a fogyasztás helyszíne. Itt tartották a falusi bálokat is.A gesztenyefák megbetegedtek és kivágták őket.

 Később a cukrászda külön épületbe került Presszó néven. Süteményeket, fagyit, kávét, rövid italokat árultak. Az ifjúság gyülekező, szórakozó helyéül szolgált..

 A képen: Sinkovicsné – Kéri Irén 1961.

Sinkovics László és felesége Kéri irén.

A képen látszik a presszó felirat.

A Presszó bezárt. Az épület magánlakás lett.

Kocsmárosok:

Kocsma:

„A rendszeres kocsmába járás szégyennek számított a faluban. (Asszonyok és lányok nem mentek be a kocsmába, csak bál és egyéb rendezvények alkalmával. Ha megkínálta őket valamilyen alkalomból a férjük vagy az udvarlójuk, kivitték nekik a kért italt.) Ugyanakkor a kocsmák a falu információs központjaként is funkcionáltak, ha valaki valamit meg akart tudni, annak legegyszerűbb módja a kocsmába menetel volt. Ide főleg azok jártak, akiknek nem volt saját szőlőjük és boruk. Kocsmába menet előtt otthon megitták a szükséges adagot a sajátjukból, hogy ott már csak egy-két pohárra kelljen költeni. Virtuskodás nemigen volt, legfeljebb a legények kakaskodtak egy-egy lány miatt.Verekedés azért néha előfordult a kocsmában.Volt a haragban lévő gazdák között komoly affér és volt az egyébként baráti viszonyban állók közötti nézeteltérés nem különösebben véres elrendezése.Mivel a kocsma találkozóhely is volt, mise után a férfiak betértek egy italra, megbeszélték az aktuális híreket mielőtt hazatérték.”

Egy régi kép a kocsmáról. Forrás: régi képeslap

A kocsmával összeépítve, egy másik helyiségben tartották télen, vagy rossz idő esetén a bálokat, rendezvényeket. A fából készült kugli pályán vasárnaponként szívesen szórakoztak az emberek. A kocsma területéhez egy kerthelyiség is tartozott. Egyszer Dóry József híres dalénekes is vendégszerepelt itt. A 60-as években a KISZ szervezet rendezvényeit és a tánciskolákat is itt bonyolították le.

Aztán bővítették a szolgáltatásokat. Szabó István elkezdett szódavizet gyártani. A falu népe a szódásüvegek cseréjével jutott hozzá. A szóda beszerzése, cseréje általában a gyerekek feladat volt.

A kép 2021-ben készült. A kocsma bezárt.

Utolsó tulajdonosa:

2022. az önkormányzat tulajdona. Felújították. Közösségi ház.

Régi életképek: Fehér István, Paksi Kálmán,Makarész István, ???

Rendezvények: falusi bálok a kocsmában.

A képen: Mráv Géza (fárkó), Horváth Dezső, Csizmadia Lajos, Kismráv Gyula (zsíros)

Boltvezető: Horváth Imre és felesége: Horváth Imréné sz. Konkoly Ida ( Ducika néni)

A falvak fejlődésével a szolgáltatások is bővültek. Nevezetes eseménynek számított egy új bolt megnyitása. Önkiszolgáló. A bolt vezetője: Horváth Imre lett, aki ízig-vérig kereskedői vénával rendelkezett, és minden új, modern dologban rész vett. Felesége: Horváth Imréné- Ducika néni, hű társa és partnere volt a munkában. Mindketten részt vettek a leendő kereskedők oktatásában, tanításában. Néhány kép a kezdetekről. Imre bácsi szabadidejében méhészkedett, és imádott motorozni.

A képen: Kirsch Mária, Makk Margit, Tihanyi Marika, ???

A képen: Horváth Imre, Somogyvári László, Horváth Valéria, Paller József, ???

A képen. Horváth Imréné, Horváth Imre, Csutorás Éva –kereskedő tanuló

A bolt bejárata Wilhelm Ferenc képéből. részlet.

Horváth Imre Imádott motorozni.

Szabad idejében méhészkedett.

A bolt helyén ma magánlakás van.

 Sírjuk a helyi temetőben.

A bolt neve az idők folyamán változott. A képek tanulsága szerint 1956-ban Földműves-szövetkezet, később Iparcikk bolt lett a neve. Itt dolgozott: Kóródi Lajos, Horváth Imre, Jentetits Gyula,Fülöp József.

Horváth Imrétől maradtak ezek a képek.

A kép 1956-ban készült. Előtte sártenger.

Közművesítés. Horváth Imre, a kisfiú: Müller Tibor

Lányok a bolt előtt.

A bolt megszűnt. Állapota leromlott. 2015 után elbontották.

KERESKEDELEM – SZOLGÁLTATÁSOK – FELSŐ BOLT

Horváth Imre: 1919-ben született Horváth Imre és Farkas Teréz gyermekeként Somogybabodon. Kereskedő.

Felesége: Konkoly Ida 1948. április 6-án kötöttek házasságot Gamáson.

A háborúban távbeszélőként szolgált. Alakulata: I. II. III. távbeszélő század.

Hadifogságba került. 1947-ben tért haza.

1978-ban halt meg. A helyi temetőben nyugszik.

A falu nagysága, elhelyezkedése és a helységnévgyűjtésből is kiderült, hogy volt egy felső és egy alsó része. Az itt elhelyezkedő épületeket is e szerint különböztették meg.  A felső bolt (Főső bolt) egyik kereskedője: Kurucz Lajos volt, őt váltotta Horváth Imre, majd Göndöcz István.  Az épület utcára néző része az üzletnek, a hátsó rész raktárnak, vagy lakóépületnek szolgált.

Horváth Imre fűszer és vegyeskereskedése

Horváth Imre a boltja előtt.

Az épület ma is megvan. Felújították. Vendéglátó ipari egység. Neve: Piros 7 büfé. Itt működik a Nemzeti Dohánybolt is. Tulajdonosa:

Horváth József: fűszer és vegyeskereskedő

Horváth József 1892. december 6-án született Gamáson Horváth János és Gergács Teréz gyermekeként.

1922.február 11-én házasságot kötött Lubics Zsófiával. Gyermekük: Zoltán.

A szakmában 1911-ben Bogláron szabadult fel. 1921-től helyben önálló trafikengedélye is van.

A háború alatt a szerb, orosz, oláh és olasz fronton küzdött. Háromszor sebesült meg, mint őrvezető szerelt le az összeomláskor. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly cs. kereszt, seb. szolg. érem.

Ez a bolt egy magánlakás végében volt. Az ablak helyén lépcső és ajtó vezetett az üzletbe. A kisboltot: Horváth József vezette. Ma magánlakás. A Deák Ferenc utcában található

Konkoly Antal: 1893. június 09-én született Kisbárapátiban Konkoly Ferenc és Lukács Katalin gyermekeként.

A szakmában 1913-ban Igalban szabadult fel. 1921-től helyben önálló. Az Ipartestület tagja, az Ipartestület vidéki elöljárója. 1922. május 2-án kötött házasságot Somogyvári Arankával. Gyermekük: Konkoly Ida (Ducika).

Gamáson nyitotta meg szabóműhelyét. A háborúban az olasz fronton küzdött. Az összeomláskor fogságba esett, ahonnan, 1919 végén jött haza. Kitüntetései: bronz v. é. Károly cs. ker.

1962-ben halt meg. A helyi temetőben nyugszik.

Szabó-műhelye és lakása. Temesvári utcában.

Munkában az egyik segédjével.

Feleségével Somogyvári Arankával.

Imádta a kétkerekű járműveket.

Motorozás feleségével.

A képen: Konkoly Ida 1934.V. 4.

 Sírja a helyi temetőben.

Schlesinger Károly: hentes és mészáros

Schlesinger Károly 1861-ben született Gamáson, Schlesinger Ignác ( vegyeskereskedő) és Weisz Fanni gyermekeként. Gamáson éltek.

Felesége Weisz Gizella. Az ő szülei: Weisz Ábrahám és Burgner Rozália.

Gyermekeik: Schlesinger (Szabadi) Jenő, Született:1896. Gamás

                     Schlesinger ( Szabadi) Irma Született: 1902. Gamás (megmenekült)

                     Schlesinger ( Szabadi) Imre Született: 1900. Gamás (megmenekült)

1944.08.15. deportálták őket Auswitzba.

Régi képeslapokon megtaláltam a vendéglőjüket és az üzletüket.

IPAROSOK, KERESKEDŐK GAMÁSON 1950-1960.

1960-ban a lakosság száma: 1898

IPAROSOK, KERESKEDŐK GAMÁSON 1940. a 2. viágháború előtt.

1941-ben a lakosság száma: 2112

Cipészek: 1937.07. 15. a kép bal oldalán: Horváth Imre gyermekkorában.

Furcsik Ágoston hentes és mészáros sírja az öreg temetőben.

IPAROSOK, KERESKEDŐK GAMÁSON 1924.

1920-ban a lakosság száma:1946

Kereskedelmi cégek 1887-ből Gamás

Gamás - Kaposvári törvényszék

Sorszám   Kereskedők         Javított név                Foglalkozás

1.     Blum Mór                                                Vegyeskereskedő
2.     Blum Mórné       Kohn Czecilia               Vegyeskereskedő
3.     Kohn Leopold                                         Vegyeskereskedő

Forrás:

IPAROSOK, KERESKEDŐK GAMÁSON 1892.

 1890-ben a lakosság száma : 2078

asztalos               Ficher Herman
ácsmester            Fogd András
bognár                 Szita György
cserépfedő          Schmidt Imre
csizmadia            Kull József
cipészek              Fábián Ferenc,
                            Goottwald Sándor,
                            Kovács Pál,
                            Paldesz Mihály,
                            Rosenberg József,
                            Vartman Ferenc

férfiszabók          Benedek Vilmos,
                            Dukász Sámuel,
                            Honenvald Dávid,
                            Lakatos János

fűszerkereskedő  Schlesinger Ignác

hentes-mészáros Schlesinger Károly

kádárok               Bertalan János,
                            Mráv István,
                            Klapsz Gyula

kocsmárosok     Schlesinger József
                           Steinhart Dávid

kovácsok             Holczman Márton,
                            Horváth István
                            Kovács Mihály,
                            Miklós István,
                            Sovák János,
                            Szultos István

kőműves             Galabár Ferenc
molnárok             Kull Ferenc,
                            Paksi János,
                            Szabó László

rőfös és kézműárusító Singer Manó

szatócs                Ficher Jakab
                            Schlesinger Károly
szűcs                   Szűcs Imre

takácsok             Buzás János, Csöplő Péter, Harsányi Miklós, Jentetics István és József,
                           Kiss János, Kalmer Mihály, Konkoly Imre, Mráv Sándor, Palancsa János, Púpos János,
                           Schmied Imre, Somogyvári János, Táskai István és Sándor, Zsuberácz József

vaskereskedő       Schlesinger Ignác

vegyeskereskedő Antal Mór
                             Bauer Ignác

ÜNNEPI MŰSOROK,  KOSZORÚZÁS, VERSENYEK:

Ünnepi beszéd és versmondás a templom előtt:: Kosaras Tibor (középen)

   Ünnepi beszédet mond: Somogyvári Árpád

  Hősök napi koszorúzás i ünnep: Kirsch  Erzsébet, Pektor Mária

A képen: Pektor Mária

A képen: Hős Ibolya egyenruhában

Ünnepély: Csordás István verset mond.

Területi verseny a Leányegylet tagjaival.

Vezető: Király Anna tanító

KÖZÉLET : ÜNNEPSÉGEK:

A leventéknek jelentős szerep jutott a közösség közéletében. Egyes ünnepi alkalmakkor zárt, katonás rendben vonultak fel. Ilyenkor nemcsak az említett libatollas sapka, hanem egységes ruházat is kötelező volt, ami fekete nadrágból és fehér ingből, levente-sapkából állt.

Hősök napján tartott felvonuláson katonás rendben vettek részt.

A kép készült: 1941. március 15.     

A képen: Somogyvári Árpád (első)1927.

Leventék díszruhában. A kép szélén: Horváth János - tanító - leventeoktató.