Kép a szüret mulatságról. Bíró: Sier István bíróné: Ladányi Margit A képen:Kominek János, Andó Tünde, Ladányi Mária,Ladányi Csilla, Orsós Márta, ???

Képek a felvonulásról. Idő: 2000. Kisbíró: Makarész Ferenc Kocsisok: Kominek János és Kulcsár Sándor Kisbíró: Makarész Ferenc. kocsis: Kominek János csőszlány: ?

Képek a szüreti felvonulásról. A képen: Szliczki János A képen: Lubics Géza A képen Kominek János és Mráv Géza (Fárkó) A képen: Balogh Noémi Vonulás a Fő utcán.  A képen: Bíró: Lubics Ákos, bíróné: Sárfi Diána A képen: Bíró: Lubics Ákos, bíróné: Sárfi Diána, kisbíró: Koloszár…

Képek a szüreti felvonulásról: bíró: Hajdú János bíróné: Hederics Andrea idő:2000. kisbíró: Makarész Ferenc     A képen: Bene György, Id. Lubics Géza, Nagy Eszter - csőszlány, Lubics Ákos - csőszlegény A képen: Makk Csaba, Lubics Ákos, Nagy Eszter,

Képek a régi szüreti felvonulásról:1960. Bíró: Kominek János Bíróné: Galabár Mária   csőszlegény::Hendre Sándor, csőszlány:Galabár Mária 1957. 1963. Biró: Gelencsér Géza Bíróné. Belső Erzsébet    1963. Bene József, Makk Margit, Makarész József, Gergye Mária, Lőcze józsef Bíró:…

Csoportképek a szüret mulatságról: 1960. A képen: A  képen: Kalmer Magdolna, Kovács Julianna, Gárdai Lívia, Makk Margit Horváth Margit, Fábos Mária, Fejes Mária, Müller Etelka A képen: Fejes Mária, Müller Etelka , Horváth Margit 1960. 1960. Gárdai Lívia, Makk Margit, kovács Júlia. 8.…

Múlt idéző fényképek : csőszlányok, csőszlegények A képen: Göndöcz Etel, ? A képen:Lukács Teréz, ? Somogyvári Irén, Horváth Dezső A képen: ? A képen: Lukács Rózsa és ? A képen: Puska Ferenc és Hangyál Juliska A képen: Mráv József és Pusztai Piroska 1951. A képen : Papp Erzsébet…

Képek a szüreti felvonulásról: 1951. Bíró: Csizmadia Lajos (csimi) bíróné: Dékmár Rózsa A képen :(balról-jobbra) Bogdán Margit, Mráv József, Dékmár Rózsa, Csizmadia Lajos, Pusztai Piroska, Mráv József,  2. sor: Hangyál Margit, Szentes Anna, Mráv Margit, Magyar Juliska, Pusztai Mária, Papp…

Képek a szüreti felvonulásról. Bíró: Mráv János Bíróné: Mitcha Éva Időpont: 1977.  Bíró és bíróné: Mráv János Mitca Éva A képen:Lukács József, Borbély ? , Kovács Anikó, Petronovics László , Szliczki Zsuzsanna, Józó István A képen: Petronovics László és Kovács Anikó A képen: Borbély…

Képek a szüreti összejövetelről: 1965. Bíró: Kovács László Bíróné: Gergye Mária A képen: Képek a szüreti összejövetelről. 1966. Bíró: Krizbacher József Bíróné: Dékmár Margit A képen: Krizbacher József, Dékmár Margit, Fazekas Anna, Lukács Anna, Domonkos Éva, Bene Margit, Sárközi Mária,…

Képek a szüreti felvonulásról. Bíró: Somogyvári Sándor Bíróné: Fekel Irén A képen: Somogyvári Sándor és Fekel Irén a hintón. A képen. Somogyvári Sándor és Fekel Irén a fényképésznél.  

Képek a régi szüreti összejövetelekről: Bíró: Hangyál Béla Bíróné: Kovács Mária /Tuskós/ Időpont: 1954.10.03. Gamás Csoportkép: 1954.10.03. Gamás Csőszlegények és csőszleányok. A képen: Jentetics Terézke  A képen: ??? Horváth Árpád. Szliczki János 1954. 10. 03. A képen: Mráv László,…

Képek, emlékek a régi szüreti felvonulásokról:  Bíró: Hangyál József , bíróné: Pektor Mária Időpont: Kb 1943. A képen: Hangyál józsef  -  bíró és Pektor Mária - bíróné Csoportkép: középen Hangyál József és Pektor Mária /Háttérben a régi alsó iskola/ A képen: Horváth Géza-csőszlegény,…

SZÜRET  Az emberi tevékenységek egyik legrégibb formája a mezőgazdaság.  A szüret az emberiség egyik legősibb és a gazdasági élet őszi ünnepe.  A bor az emberiség történelmének szerves része.  A szőlő és bor legnagyobb ünnepe mindig a szüret időszaka volt. Egy régi kép a szüretről. A faluban…

Fakitermelés. favágás az erdőn: "A favágás hagyományos ideje a lombhullatás utáni őszi és téli hónapok. A favágást a közös erdőkben az erdőbirtokosság tagjai végezték. Egy-egy vágásra kijelölt fa döntésénél általában ketten dolgoztak. Előszőr hakkolják (halkolják, hókkolják), azaz a tervezett dőlés…

Gyűjtéseim során két különleges képre bukkantam. Az első képen sok régi ismerőst találtam, akik közül sajnos már sokan nem élnek, de bepillantást engednek a hernyótenyésztés rejtelmeibe. Középen tanítójuk: Kosaras Tibor. A kisdiákok sapkájából ítélve a levente mozgalom keretein belül foglalkoztak…

A község ménjei Makk János portáján.  A ló hímje a mén.  A faluban csődörnek hívták. A kiváló vérvonalú csődör sok pénzt hozott a gazdájának: sokszor kellett vinnie kancát fedeztetni. A csődör mindig teszi a dolgát, egészséges kiscsikók születnek tőle. A csődörös: tenyészcsődör(ök) tartásával,…

A képen: Makk Lajos a kiscsikójával. Makk Anna kiscsikóval

A képen: Farkas Géza a kiscsikókkal. A képen Hangyál Margit a kiscsikójával. A képen Mráv Évike a csikóval.    A képen: Horváth Géza (sipinya) a kiscsikójával.   A képen: Csikó és kisborjú etetés. Tuskós. A gyerekeknek az egyik legkedvesebb ajándék volt, ha kiscsikó született. Egyik…

A vemhes kanca több kíméletet és takarmányt kapott, mint a többi. Utolsó heteiben hosszabb útra, nehéz teher elé már nem fogták, s az istállóban is elrekesztették a többi lótól, nehogy rúgást kapjon. Ellés előtt néhány nappal bőséges almot, friss szalmát terítettek alá. Lótartó gazdaságban mindig a…

A képen: Tóth István tsz kocsis Lovakkal a tsz magtáránál. Kocsis: Lubics Géza

A képen: Szliczki János lovával kiskertet szánt. Úgy tudom, ő tartotta a faluban az utolsó lovat a gazdaságában. A képen Szunyogh Vilmos. Takarmányrépát ekéz a tuskósi földeken. Érdekesség: mikor beköltöztek Szunyohgék Tuskósról a Fő utcán szomszédok lettek Szliczki Jánossal.

A képen: id. Kovács József (bukogáti) gyönyörű lovával. A képen: Mráv Lajos  (Bábos) a lovával

A képen: Szökendi István (Szentmihály) lovával és a cselédjükkel. A képen Szunyogh Vilmos lovaival. Tuskós puszta.

„ Az istállózó lótartás, ami zárt, fedeles, sőt padlásolt épületekben történik, s a takarmányozásnak, almozásnak, a rendszeres lógondozásnak kimódolt tárgykészletével rendelkezik. Az istálló túlnyomórészt a gazda lakásának közelében található. Istállón tartott jószágával a gazdának folyton van…

A disznóvágás általában télen történt, mert akkor még nem volt hűtőszekrény, ahol a húst tárolni tudták volna. Egy részét füstölték, a húst lesütötték, zsírban eltették, a szalonnából zsírt sütöttek, a többi húst elfogyasztották. A képen: Deák Mihály böllér, és Fekel Géza Egy régi falusi…

Anyakoca neveléssel is foglalkoztak. A kismalacokat felnevelték, majd értékesítették. Közülük került ki a hizlalni való disznó is. Az anyakoca jártatása az udvaron. A képen Csordás Istvánné. A képen Csordás István, Megszülettek a kismalacok. Szoptatás.  

„ A legelők fontos szerepet játszottak a sertések táplálásában.  Később a kukorica, az árpa jelentette a hizlalás alapját.  A tej melléktermékei jelentősen kiegészítették a takarmányalapot. A tápok lehetővé tették az express hizlalást, meggyorsult a nagy tápértékű takarmány etetése következtében a…

IKERBORJAK Különleges eseménynek számított, ha ikerborjak születtek. Három egészséges kisborjú. Így történt ez Józó István gazdaságában. Még az újságban is szerepelt az esemény.   A képen: Józó István, felesége: Makk Anna és gyermekeik: ifj. Józó István és Kéri…

Szarvasmarha tenyésztés  „ A parasztgazdaságok szarvasmarha-tenyésztésében a tehéntartás volt az uralkodó. Ez egyértelmű azzal, hogy a szarvasmarha hasznosításában a tejtermelés volt a döntő. A szarvasmarha új hasznosításának jellegét a megyében a parasztgazdaságok alakították ki. A…

   MELLÉKÜZEMÁG „ A hátrányos helyzetű termelőszövetkezetek hamarabb szerveztek ún. melléküzemágakat, fordultak az intenzívebb állattartás, esetleg monokulturás megoldás felé.” A kollektivizálást követően az állam a mezőgazdasági munkaerő-felesleg levezetésére ipartelepítési programot hirdetett,…

  „ A monokultúra hosszabb ideig egyetlen növényfaj termesztésének vagy egyetlen állatfaj tartásának a gyakorlatát jelenti ugyanazon a területen. A nagyüzemi mezőgazdaságban a monokultúra lehetővé teszi a nagyfokú specializációt, a költségek minimalizálását, a termelékenység és a nyereség…

A kollektivizálás eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, azonban Magyarországon a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezet)[1] kialakítását jelenti. A…

Lukács János leányai Juliska és Rózsi munka közben. Forrás: Pusztaszeri Zsuzsanna      

Cséplőgép tulajdonos: ifj Lukács János Cséplés Lukács János portáján                                     Búzamérés A képen : Lukács Julianna   

Forrás: Dr Lenkovics Barnabásné sz. Kovács Mária Cséplés 1940-ben Pektor József portáján. Békevér utca 12.

Forrás: Csordás István Cséplés 1928 táján Csordás István portáján. Kolozsvári utca 2.

  Cséplés: Tuskóson Szúnyog Károly házánál. A képen: Szűcs Ferenc    A képen: Szűcs Ferenc              

Forrás: Horváth Imréné Cséplés Szökendi József portáján (Pusztai ház) Forrás: Horváth Imréné Cséplés: Szökendi József  portáján. Cséplés Hangyál János portáján Forrás: Csepregi Ferenc

Aratás és cséplés Gamáson „Hagyományosan Péter Pál napján (június 29.) kezdődött meg az aratás, ekkora vált vágáséretté a rozs majd a búza. Nagy összefogást igényelő munka volt, mivel kézzel történt a munkálatok majdnem teljes egésze, ilyenkor a család és a közeli ismerősök, barátok egymást segítve…