MELLÉKÜZEMÁG
„ A hátrányos helyzetű termelőszövetkezetek hamarabb szerveztek ún. melléküzemágakat, fordultak az intenzívebb állattartás, esetleg monokulturás megoldás felé.”
A kollektivizálást követően az állam a mezőgazdasági munkaerő-felesleg levezetésére ipartelepítési programot hirdetett, amelynek keretében az 1960-as években a vidéki nagy- és középvárosok szerepét erősítették, de összességében jelentős gépipar települt egy sor községbe is. Az ipartelepítéssel csökkent a falvakból elvándorlók száma, de nem az ingázóké.
A vidék iparosításának sajátos tényezője volt a községekbe telepített városi székhelyű vállalatok részlegeinek megjelenése. A telephelyek közel felében a foglalkoztatottak száma legfeljebb az 50 főt érte el. A kisüzemekben első alkalommal ipari munkát vállaló lányokat, asszonyokat foglalkoztattak jobbára. Helyzetük nem volt könnyű, hiszen nehéz volt megszokni az új körülményeket, az összezártságot, az ipari üzemek időbeosztása szerinti munkavégzést. Előnyt jelentett, hogy nem kellett ingázniuk. „
Valamikor réges-régen, még a “rendszerváltás” előtt, az akkori mezőgazdasági termelőszövetkezetek némelyike úgynevezett melléküzemágat tartott fenn, ahol az alap mezőgazdasági tevékenységtől homlokegyenest eltérő munkavégzés folytattak az adott téesz használaton kívüli épületeiben. Így történt ez Gamáson is. Az orvosi rendelő melletti épületben folyt a munka. Napjainkban Csúcs Market bolt. Műanyag alkatrészeket, tárgyakat gyártottak. A falusiak frappánsan csak BAKELITNAK nevezték a munkahelyet. Főleg női munkaerőt alkalmaztak. A dolgozóknak nem kellett ingázniuk, fizetést és juttatásokat kaptak. Az itt eltöltött időt beszámították a nyugdíjba menéskor. A kollektíva tagjai kirándulásokon és rendezvényeken vettek részt.
Képek a múltból
A kezdetek: 27 fő
A képen:
A képen:
A képen:
Kirándulás:
Kirándulás.
Kirándulás.
