A vemhes kanca több kíméletet és takarmányt kapott, mint a többi. Utolsó heteiben hosszabb útra, nehéz teher elé már nem fogták, s az istállóban is elrekesztették a többi lótól, nehogy rúgást kapjon. Ellés előtt néhány nappal bőséges almot, friss szalmát terítettek alá. Lótartó gazdaságban mindig a csikózás, a ló ellése volt az év egyik legnagyobb esemény.
A gazda a csikót lehetőleg az anyja mellett tartja, mert úgy hamarabb megtanulja az evést. Akkor már 3–4 hetes korában „szénázgat”. Ahol a csikónak nincs elég hely az istállóban az anyja mellett, a közeli sarokban alakítanak ki neki deszkával, korláttal védett rekeszt. Hagyományosan 9 napos korában vitték ki először a határba. Régebben sem a falun belül, sem a határban nem kötötték hozzá az anyjához. Szabadon futkározott az udvaron . A határban is szabadon engedték, mert a csikó izomzata és csontozata csak akkor erősödött meg, ha eleget futkározott, ugrándozott.
Különösen a gyerekek örültek a kis jövevényeknek.
A képen: Borosics József a kiscsikókkal. Borosics József meghalt a 2. világháborúban.
1943..Pektor János Rontó nevű csikójával. Pektor János meghalt a 2. világháborúban,
Szabó György kiscsikóval
