„ A legelők fontos szerepet játszottak a sertések táplálásában. Később a kukorica, az árpa jelentette a hizlalás alapját. A tej melléktermékei jelentősen kiegészítették a takarmányalapot. A tápok lehetővé tették az express hizlalást, meggyorsult a nagy tápértékű takarmány etetése következtében a sertések fejlődése. Így hizlalták a mangalica x berkshire sertések jó részét, amikor is választástól kezdődően a gabonafélék mellett borsót, olajpogácsa darákat, sőt nem ritkán fölözött tejet is adagoltak a hízóba fogott növendék sertéseknek.”
Régebben a faluban a mangalica fajtát tartottak. A kis állatokat kihajtották a legelőre. A kanász reggel kiterelte az állatokat a legelőre, erdőszélre este pedig hazahajtotta a kondát. A gazdák csak később tértek rá a hússertés tartására. Akkor már az ólakban nevelték az állatokat. Gamáson majdnem minden család foglalkozott sertésneveléssel. A sertéshús szolgálta a téli étkezés nagy részét. A sertést meghizlalták, disznóvágáskor minden részét feldolgozták és hasznosították.
Anyakoca neveléssel is foglalkoztak. A kismalacokat felnevelték, majd értékesítették. Közülük került ki a hizlalni való disznó is.
A képen: Makk Anna és Mráv Margit (vótbiró)
