Nikli Zsolt atya zarándoklatai
Szolgálata: 2003- 2019. tizenhat év
Segesd 2006.
A 2800 fős Segesd jelentős történelmi múltat mondhat magáénak: a középkorban a magyar királynéi udvar központjaként működött, 1242-től 1246-ig hazánk fővárosa volt. IV. Béla innen irányította az ország újjáépítését, lánya, Árpád-házi Szent Margit is élt Segesden.
A ferences rend 1209.évi megalapítását követően 1225-ben megjelentek a testvérek Magyarországon, 1295-ben pedig már templomuk és kolostoruk – Somogy első ferences kolostora – is volt Segesden. A török a felszabadító hadjáratok során lerombolta a települést, elpusztult a mecsetté átalakított templom is. A ferencesek 1687-ben települtek vissza a községbe, a plébániát 1734-ben szervezték újjá. A ma is álló templom alapkövét 1755. augusztus 24-én rakták le – Szent László és Szent Katalin ereklyével együtt – és a kolostorral egyetemben 1778-ban szentelték
Legenda:
Megemlítésre méltó még a határbeli ú. n. csodatevő szent kút, a mely egyszersmind búcsújáróhely is. A népmonda szerint a kútnál Szűz Mária jelent meg egy szegény pásztor előtt, ki a jelenés után súlyos bajából, a forrás vízétől, kigyógyult.
Segesd : zarándoklat a gamási hívekkel.
Segesd: Szent kút
Frauenkirchen 2013. Burgerland /Fertőboldogasszony/
Évszázadok óta zarándokutak metszéspontjában áll, már 1335-ben ismert búcsújáró hely volt.
2013.
A templom mellett áll egy Kálvária-domb is, mely Krisztus szenvedéstörténetét bemutató stációsorból áll.
Szabadka 2015.
Szabadka : együtt a karádi hívekkel
Ludberg 2015. szeptember. - Horvátország
Legenda:
1400-as évek elején, Eberhard püspök idejében (1411-1420) egy papnak, aki kételkedett az átlényegülés valóságában, misézéskor a kehelyben lévő bor csodálatos módon valóságos vérré változott. A halálra rémült pap nem merte tovább folytatnia misét, s hogy a csoda minden nyomát eltüntesse, elrejtette a kelyhet a templom falában. A titkot csak a halálos ágyán árulta el. Ekkor a Szent Vért díszes monstranciába foglalt üvegcsében helyezték el, amit azután Ludbreg várában őriztek. Több csoda is történt előtte, ezért a nép nagy tiszteletben részesítette.
Szent vér ereklye
Ludberg.2015.
Máriabeszterce 2015. szeptember - Horvátország
A Bistricai Szűzanya fogadalmi szobra a 15. századból származik, a fekete Madonna sorozathoz tartozik, annak ellenére, hogy a restaurálás során kiderült, hogy fekete színe nem eredeti. A Bistricai Szűzanya késő gótikus fa szobra a népből származó mester munkája. A szobor kifejező ereje nem a művészi kidolgozásban van, hanem magában a vallási és nemzeti jelentőségben. A szobor első helye 1499-ben Vinski Vrh volt, az ős-szentély, majd 1545-ben Marija Bistricai plébánia templomában elásták, 1588-ban találják meg; ismét feledésbe merül és befalazzák, másodszor 1685-ben találják meg.
Legenda:
Petar Brezarić 1676 és 1679 között volt Beszterce plébánosa. Az ő idejében történt, hogy szeptember második vasárnapján egy nap alatt kétszer is megjelent neki a Szűzanya. Először délelőtt a szentbeszéd közben, amikor sötétkék öltözetű asszony képében égő gyertyával lépett a szószékhez kérve, hogy imádkozzanak látása visszanyeréséért. Délután pedig Podgrade településen, amint káplánjával együtt kocsival mentek a Malenić-kúria felé. Amikor a plébános közelebb akart menni hozzá a jelenség eltűnt. A látomásokat később úgy magyarázták, hogy Szűz Mária kérte, hogy szobrát tegyék láthatóvá ismét.
Máribeszterce 2015. szeptember
Szombathely 2016. Szent Márton találkozó
Legenda:
Arra a helyre, ahol Szent Márton a feltételezés szerint született, egy oltárt helyeztek ezzel a felirattal: HIC NATUS EST S. MARTINUS, azaz: ITT SZÜLETETT SZENT MÁRTON. A templom előtt mutogatják azt a kővel mozaikszerűen kirakott forrást, amelynek vizével keresztelte meg valamikor – állítólag – a hazatérő Szent Márton az édesanyját.
Szombathely 2016.
Kalocsa 2017. szeptember 16.
Az épület története
Kalocsa város és az itt székelő főpapok története szorosan összefonódott az évszázadok folyamán. A kalocsai püspökség egyike volt a Szent István által alapított tíznek, melyek közül másodikként nyerte el az országban az érseki rangot. A város első érseke Asztrik volt, aki hosszú élete folyamán sokat segített a frissen alapított magyar államnak mind külső ügyekben (diplomácia), mind belső ügyekben (térítések). Életének legismertebb eseménye az, hogy - a legenda szerint - még pécsváradi apát korában ő hozta el a koronát II. Szilveszter pápától Szent István királynak.
A hagyomány szerint ő építtette az első érseki lakot is, melynek anyaga fa volt, és a város legmagasabb pontján állt. Benedek érsek idején ennek helyén épült fel, a már kifejezetten védelmi funkciót szolgáló, víztől körülölelt kő várkastély. (Háromemeletes lakótornya ma is megvan a mostani kastély nyugati szárnyába beépítve.) Károly Róbert idején az erődítményt kiépítették és - országos védelmi célokra hivatkozva - királyi őrséget helyeztek el benne. Zsigmond király törvénye a város fallal történő körülvételét is engedélyezte.
Kalocsa. Érseki palota
