BEVEZETŐ:
A kulturális események színtere a templom és az iskola volt. A tanítóságnak a szervezett felnőttoktatásban, olvasókörök szervezésében és népnevelési egyletek tevékenységében jelentős szerep jutott. A tanítók legtöbbször vallási, hazafias témájú darabokat, verseket, prózákat, mesejátékokat tanítottak be. Némelyik előadásban a felnőttek is részt vettek. Az előadásokat a mozi helységének színpadán adták elő. / A mozi tulajdonosa: Szökendi József volt. Az épületet 1945-ben államosították, majd lebontották/ A színdarabokat Bodossyné- Deckert Mária tanítónő, / aki a helybeli Leányegylet vezetője volt/, és Király Anna tanítónő tanította be a gyerekekkel és a felnőttekkel.
Mozi épülete a templomtoronyból nézve.
A faluban pezsgő kulturális élet folyt. Az itt élő idős emberek visszaemlékezésiből gyűjtöttem össze a darabok címét, szerzőjét. A szereplők neve sajnos hiányos. Viszont minden elismerés nekik, hogy a sok munkájuk mellett ilyen kitűnő darabokat meg tudtak tanulni és előadni. Az előadások időpontját illetően előfordulhatnak pontatlan adatok.
A legrégebbi emlékek szerint előadásra került az 1930-as években:
- Bokor József: Huszárkisasszony c. műve (Forrás: Bodor Rózsa)
- Szerző ismeretlen: Mexikói hősök (Forrás: Bodor Ibolya) vallásos darab
- Hamupipőke: mesejáték (Forrás: Pusztai Piroska, Hederics Mariska) 1939.
- Géczy István: Gyimesi vadvirág (Forrás: Makarész Ferenc)
- Csepregy Ferenc: A sárga csikó (Forrás: Makarész Ferenc)
- Margit színdarab Szent Margit életéről. Előadták a Katolikus Leányegylet tagjai. 1942. 05. 03. Forrás: Historia Domus.
1940-es évek egyik legsikerültebb előadása:
Huszka Jenő: Mária főhadnagy c. műve. Erről fényképfelvétel is készült: Főbb szerepekben: Csordás István, Horváth Géza (sipinya) és még sokan mások.
A mű rövid tartalma:
„Huszka Jenő romantikus nagyoperettje 1848-ban, Bécsben kezdődik. Az igaz történeten alapuló mesében a magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária nénikéje és az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwiekli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie. Hogy a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr egyenruhát ölt magára és egy félreértés folytán beáll katonának. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, testvérbátyja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért immáron alhadnagyi rangot kap. Hanem, igen sok konfliktusa akad fölöttesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, aki többször is megrója könnyelmű hősködéséért, aki nem is sejti, hogy Mária, bécsi szerelme van katonai mundérban.Természetesen „az alhadnagynak” sem közömbös a jóképű férfiú. A kalandos történet végén persze egymásra találnak és a bolondos Zwiekli is révbe ér az ő Pannijával.”
Bokor József: Huszárkisasszony c. darabja.
Fiúk:Somogyvári János,Balogh Lajos, Csordás István, Happ József és mások.
Lányok: Bodor Rózsa, Metzger Mariska, Magyar Rózsa, Hangyál Hajnal, Hangyál Juliska
Tartalma:
Shura kisasszony huszár ruhába bújik egy családi bál alkalmával, ahol megismerkedik Rzhevsky hadnaggyal, aki pont őt készül meghódítani, és neki, mint huszárkadétnak mindent elmesél. A lány lebeszéli magáról a hadnagyot huszárként, majd meggondolja magát, de akkor már késő. Ezért huszárnak áll és hadba vonul a Napoleon elleni csatába.
Ez a kép 2023-ban került elő. Gelencsér Mária (1925.) tulajdona. Az előadás címét nem tudjuk. A szereplők gamási iskolások.
Szereplő: Rabóczki Margit, Gelencsér Mária,Molnár Ilonka,Horváth Rozika,Tulok Mária, Tulok Bözsike,Ladányi Ferencz, Kara Julianna,László Bözsike, Mokker Anna, Molnár Ferencz
